Általunk fabrikált torz valóság

2019-04-02 10:52 | #Kitekintés

Az internet, így a 21. század elején sajnos nem váltotta be a társadalomtudósok által belefektetett bizalmat és jóhiszemű várakozásokat. Ahelyett, hogy a szabad információáramlás és a tudatos fogyasztás új aranykorát hozta volna el, egy sokkal szegmentáltabb és elszigeteltebb társadalmat hozott létre, ahol csak az számít igaznak, amivel egyetértünk, és az ellenkező véleményeket vagy hazugságnak tekintjük vagy rosszabbik esetben el sem jut hozzánk. Ez a szűrőbuborékok személyre szabott virtuális valósága.

Az internet megadja számunkra a lehetőséget, hogy utánanézzünk minden információnak, hírnek és események, ami csak az eszünkbe jut, akár évtizedekkel visszamenőleg is. Végtelen mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre, ami azt is jelenti, hogy számtalan felesleges dologgal is szembekerülünk. Éppen ezért szelektálnunk is kell ezek között. Ebben hatalmas segítséget nyújt nekünk a különböző keresőmotorok mesterséges intelligenciái – mint például a Google A.I.-ja –, vagy a Facebook algoritmusa. Az alapján, hogy mi milyen oldalakat keresünk fel, milyen posztokat like-olunk, melyik ismerőseinket követjük és milyen oldalak tartalmait rejtjük el könnyedén személyre szabhatjuk az internetet és ezzel azt is, hogy milyen információk jutnak el hozzánk. És így ezek a tanuló algoritmusok megjegyzik, hogy mi miket szeretünk felkeresni, és az ilyen tartalmakat fogják előnyben részesíteni. Ez a szűrőbuborék. De ez miért lenne ártalmas?

Az ilyen algoritmusok és mesterséges intelligenciák lehetővé teszik egész közösségek, információforrások és hírek teljes mértékű ignorálását. Mindemellett ez egy önmagát újra és újra felerősítő folyamat. Minél többet használjuk, úgy fog egyre több, a kiválasztott paramétereknek és saját elfogultságainknak megfelelő oldalakat feldobni a Google vagy a Facebook hírfolyama. Tehát ha valaki a lapos föld hívők közé tartozik, akkor internetes kereséseinek köszönhetően nagyobb eséllyel fog olyan tartalmakkal szembekerülni, melyek ezen nézeteit erősítik meg. Ugyanez elmondható az oltásellenzőkről vagy, ami Magyarországon sokkal lényegesebb, a politikai tartalmakról is. Egy adott párt vagy politikai nézetet valló ember teljes mértékben ki tudja zárni az ellenkező oldalt. Legyen szó hírportálokról vagy emberekről. Lehetőségünk van ignorálni mindent és mindenkit, ami ütközne a világnézetünkkel. Az emberi természetből adódik, hogy nem szeretünk disszonanciába kerülni saját magunkkal, és a világról alkotott képünket nem szeretjük megkérdőjelezni. Ezért letiltjuk az Origót, a 444-et, a nagymamát, a Józsit.

Így két emberhez ugyanarról az eseményről sokszor két teljesen más, egymásnak ellentmondó vagy még csak köszönőviszonyban sem lévő információ, és emiatt valóság, fog eljutni. Erre a legjobb példa a Fidesz Európai Néppárt tagságának felfüggesztéséről, illetve kizárásáról, illetve beleegyezéses kilépéséről, illetve önkéntes felmondásáról, illetve az „elbaloldaliasodott” néppártból való menekülésről szóló különböző hírek áradata volt, pár héttel ezelőtt. A valóság mindig az abszolútok között van valahol, és a kritikus gondolkodásunk használata nélkül el fog lepni minket a saját magunk által generált véleményvisszhangjaink áradata.

Ahhoz, hogy a világról és a valóságról valós és hiteles képet kapjunk, ahhoz meg kell hallgatnunk, meg kell látnunk a másik oldalt is. Illetve meg kell tanulnunk tudatosan fogyasztani az internetes tartalmakat. Megismerni a hamis híreket, a kamuhíroldalakat és a hazugságokat. Ahhoz, hogy ne egy kettészakadt, egymás mellett párhuzamosan, de egy országban élő néppé degradálódjunk, ahhoz ki kell lyukasztanunk a buborékjainkat, és intelligens vitába kell elegyednünk az ellenkező vélemények képviselőivel. A hamis híreket és álhíroldalakat, pedig tűzzel, vízzel és jelentéssel irtanunk kell, mert a valótlan hírek terjesztése nem csak a saját valóságról alkotott képünket fogja eltorzítani, hanem akár az egész baráti körünkét is. És most már nem kell sok ahhoz, hogy örökre eltűnjünk valakinek a valóságából, csupán egy gombnyomás.

Szerző: Bogdán Erik
Illusztráció: Váldi "Liz" Erzsébet