A kilométeróra-csalás lényege, hogy az eladók szándékosan csökkentik az autó által megtett kilométerek számát, hogy az jobb állapotúnak tűnjön. Egy alacsonyabb futásteljesítményű autóért a vevők többet hajlandóak fizetni, így az eladók jelentős profitra tehetnek szert. Azonban ez a gyakorlat nemcsak megtévesztő, hanem illegális is az Európai Unió legtöbb országában. Magyarországon például a Büntető Törvénykönyv csalásként kezeli a futásteljesítmény hamisítását, de a gyakorlatban ritkán emelnek vádat ilyen ügyekben.
A probléma mérete megdöbbentő: egyes becslések szerint az EU-ban eladott használt autók 30-50%-ának kilométeróráját manipulálhatták. Ez különösen igaz az olyan országokra, ahol a használt autók importja nagy volumenű, mint például Németország, Lengyelország vagy Magyarország. A magyar vásárlók számára ez azt jelenti, hogy minden második vagy harmadik autó, amit megvesznek, hamis adatokat mutathat. Egy 2022-es felmérés szerint a Magyarországon eladott használt autók mintegy 40%-a gyanúsan alacsony futásteljesítménnyel rendelkezik, ami jóval meghaladja az EU-s átlagot.
A következmények súlyosak. A vevők nemcsak túlfizetnek egy olyan autóért, amely valójában többet futott, hanem később magasabb javítási költségekkel is szembesülhetnek. Egy manipulált kilométerórájú autó motorja, fékei vagy futóműve elhasználódottabb lehet, mint azt az óra mutatja, ami akár biztonsági kockázatot is jelenthet az utakon. Például egy olyan autó, amelynek valós futásteljesítménye 300 000 km, de a kilométeróra csak 150 000 km-t mutat, sokkal nagyobb eséllyel szorul drága javításokra, mint egy valóban 150 000 km-t futott jármű.
A jogszabályok elvileg védenék a vásárlókat: a futásteljesítmény hamisítása bűncselekmény, ám a gyakorlatban nehéz fellépni ellene. A hatóságok sokszor tehetetlenek, mert a manipuláció kimutatása speciális eszközöket és szakértelmet igényel. Magyarországon például a szerviztörténet ellenőrzése segíthet, de nem minden autó esetében áll rendelkezésre teljes körű dokumentáció. Emellett a digitális kilométerórák manipulálása olyan kifinomult szoftvereket igényel, amelyeket nehéz nyomon követni.
Érdekes módon a cikk szerint csupán két autótípus, a Toyota Corolla és a Volvo XC90 rendelkezik olyan technológiával, amely ellenáll a futásteljesítmény manipulálásának. Ez a két modell valamilyen módon védett a csalások ellen, bár a pontos részletek nem ismertek. Ez azonban azt mutatja, hogy a technológiai fejlődés hozhat megoldást a problémára. A Toyota és a Volvo példája reményt ad arra, hogy a jövőben más gyártók is követhetik ezt az utat, és fejleszthetnek hasonló védelmi rendszereket.
A magyar vásárlóknak érdemes fokozottan figyelniük. A szakértők azt javasolják, hogy mindig ellenőrizzék az autó előéletét, például a szervizkönyv vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) adatbázisa alapján. Emellett az autó fizikai állapota – a kopott pedálok, a kárpit vagy a kormánykerék állapota – is árulkodhat a valós futásteljesítményről. Egy gyakorlott szem számára a túlzott kopás jelei egyértelműen utalhatnak arra, hogy az autó többet futott, mint amennyit a kilométeróra mutat.
A futásteljesítmény-csalás visszaszorítása érdekében az EU-nak és a nemzeti kormányoknak szigorúbb ellenőrzésekre és hatékonyabb technológiai megoldásokra lenne szükségük. Addig is a vásárlók tudatossága az egyetlen igazi védelem. A magyar autóvásárlóknak érdemes szakértő segítségét kérniük, például független autóvizsgáló cégek szolgáltatásait igénybe venni, amelyek speciális diagnosztikai eszközökkel képesek ellenőrizni az autó valós állapotát.
Összefoglalva, a futásteljesítmény manipulálása komoly probléma Európában, és Magyarországon is aggasztó méreteket ölt. A vásárlóknak óvatosnak kell lenniük, és minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használniuk az autó előéletének ellenőrzésére. A technológiai fejlődés, mint a Toyota Corolla és a Volvo XC90 példája mutatja, hozhat megoldást, de addig is a tudatosság és az elővigyázatosság a kulcs.
Szponzorált tartalmat olvastál!
A magyar vásárlóknak érdemes fokozottan figyelniük. A szakértők azt javasolják, hogy mindig ellenőrizzék az autó előéletét, például a szervizkönyv vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) adatbázisa alapján. Emellett az autó fizikai állapota – a kopott pedálok, a kárpit vagy a kormánykerék állapota – is árulkodhat a valós futásteljesítményről. Egy gyakorlott szem számára a túlzott kopás jelei egyértelműen utalhatnak arra, hogy az autó többet futott, mint amennyit a kilométeróra mutat.
A futásteljesítmény-csalás visszaszorítása érdekében az EU-nak és a nemzeti kormányoknak szigorúbb ellenőrzésekre és hatékonyabb technológiai megoldásokra lenne szükségük. Addig is a vásárlók tudatossága az egyetlen igazi védelem. A magyar autóvásárlóknak érdemes szakértő segítségét kérniük, például független autóvizsgáló cégek szolgáltatásait igénybe venni, amelyek speciális diagnosztikai eszközökkel képesek ellenőrizni az autó valós állapotát.
Összefoglalva, a futásteljesítmény manipulálása komoly probléma Európában, és Magyarországon is aggasztó méreteket ölt. A vásárlóknak óvatosnak kell lenniük, és minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használniuk az autó előéletének ellenőrzésére. A technológiai fejlődés, mint a Toyota Corolla és a Volvo XC90 példája mutatja, hozhat megoldást, de addig is a tudatosság és az elővigyázatosság a kulcs.
