Az eseményen az elmúlt hetekben elpusztult több mint 45 tonnányi busa pusztulásának okait szerették volna kideríteni a helyi horgászok és a PSZP tagjai. A KPSVR.hu is beszámolt a desedai halpusztulásról, azonban új információ nem hangzott el a gyűlésen a busák halálának okait illetően. Továbbra is az öregedést tartják a legfőbb indoknak a halpusztulásra.
Azonban Meggyes Józsefnek, helyi horgásznak, aki részt vett a gyűlésen is – és akinek információ alapján már rávilágítottunk a desedai halpusztulás más áldozataira is –, van egy megalapozott gyanúja arról, hogy mi okozhatta a busák pusztulását.
A nyári időszakban „kivirágzott” és télen a tó aljára, gödreibe süllyedő zöld- és kékalga rétegek okozhatták a Busák pusztulását a horgász szerint. A busa, amikor késő ősszel felkészül a hibernációra, pont olyan üregekbe és vájatokba vermeli bele magát, amibe ezek az algarétegek belesüllyedtek.
A hibernáció alatt pedig ezek az algák lerakódnak az állat kopoltyújára, amitől nehezen tud lélegezni, és megfullad. Meggyes József a busatetemek takarítása során többször is találkozott olyan döglött egyeddel, aminek a kopoltyúján látni lehetett ilyen lerakódásokat és elszíneződéseket. Az általa korábban kifogott, a felszínen oxigénért „pipázó” busák kopoltyúja sem volt egészséges, elszíneződött és algás volt minden egyes kifogott busa légzőszerve.
– Kétségtelen, hogy voltak a busák között öregedésben elpusztult egyedek, de ilyen mértékben, ekkora számban nem lehetett csak az öregedés a felelős. Legnagyobb arányban a nagytestű példányok pusztultak el, mert egyszerűen nem jutottak elég oxigénhez a beteg-algás kopoltyúik miatt. Biztos vagyok benne, hogy igaza van a Horgász Egyesületnek abban, hogy egy része télen pusztult el ezeknek az állatoknak, de nem mind. Két hónapja bukkannak fel a tó tetején a döglött halak, lehetetlen, hogy azóta az összes tetem az iszap alól bukkant volna fel – mondta el véleményét Meggyes József a KPSVR.hu-nak.
Meggyes József azt is elmondta, hogy az algásodás természetes az ilyen tavaknál, viszont az olyan nagymértékű és mennyiségű algásodást, mint amit az elmúlt években tapasztaltak a Desedán elsősorban a kemikáliák, a vízszennyezés okozhatta.
A pénteki gyűlésen ismét megerősítették, hogy a laborokba elküldött halakban nem mutattak ki semmilyen toxikus mérgezést, vírust vagy baktériumot, azonban ez az algás lerakódás nem tartozik egyik kategóriába sem. Viszont az egyértelmű a Horgász Egyesület és a halakat vizsgálók számára is, hogy ez a halpusztulás egy fajta-specifikus pusztulás, ami szintén ráerősít Meggyes elméletére, ami a busa életmódjával magyarázná a pusztulásukat.
Szerző: Bogdán Erik
Fotó: Meggyes József