A tekercsekben lévő bitumenes szigetelőlemezek lángolvasztással kerülnek beépítésre. A nyári nagy melegben előfordulhat, hogy a lánggal megolvasztott szigetelőlemez nem tud olyan hamar kihűlni, és mivel a technológia sajátossága, hogy hegesztés közben az éppen hegesztendő lemezen kell mozogni a kivitelezőnek, így a felületen történő munka az, amivel esetleg kárt tehetnek a szigetelésben. A modern szigetelőlemezek modifikált bitumenből és poliészterfátyol vagy üvegszövet hordozórétegből állnak, de mint minden szigetelésnek, úgy ennek is a legnagyobb ellensége a napfényben lévő UV sugárzás és a nagy hőmérsékletkülönbségekből származó öregítő hatás. Hogy megbizonyosodjunk arról, milyen következményei vannak a bitumenes tetőfedésnek, megkerestük egy szigeteléstechnikai cég szakemberét, aki ragaszkodott saját maga, és cége anonimitásához.
– Problémát jelent a nyári meleg a bitumenes szigetelésű tetők kivitelezésében?
– Ez elsősorban attól függ, hogy milyen lemezeket használ a kivitelező. Elastomer lemezekkel melegbe nehezebben, míg a plastomer lemezekkel nyáron is könnyebben lehet dolgozni. Újabban műanyag lemezeket szoktak használni, melyeket kevésbé befolyásol a beépítés alatti hőmérséklet. A nyári nagy meleg emberi oldalát is kell nézni, hiszen a kivitelezőnek is a tűző napon kell dolgozni a forróságban, árnyék nélkül. A munkaidő elcsúsztatásával lehet valamelyest javítani a helyzeten. Amennyiben a technológia számára és természetesen a dolgozók számára káros a nagy melegben történő munkavégzés, úgy érdemes a korai hűvösebb órákra időzteni a munkakezdést és mire a hőmérséklet a kora délutáni órákra eléri maximumát addigra befejezni a munkát.
– Mi a különbség a műanyag és a bitumenes szigetelés között?
– Két fajta rétegfelépítés létezik: egyenes és fordított. A fordított rétegrendű felépítés az, amiben a legjobban működik a bitumen. Ha visszabontják a födémig a meglévő szigetelési rétegeket, és egy teljesen új rétegrend készül, akkor a fordított rétegrendű bitumenes tető nagyon jól tud működni és egy nagyon előnyös kialakítási módszer. Ha mégis egyenes rétegrendű felépítést terveznek, akkor inkább műanyaglemezt javasolnék. Élettartamban is van különbség. Bitumentől 20-25 évnél hosszabb felújítási ciklusra nem nagyon kell számítani, míg a műanyaglemezes szigetelések akár 40 évig is eltartanak. Nagy árkülönbség sincsen a két típus között. De ahogy már mondtam, egyenes rétegfelépítésnél mindenképpen műanyag lemezeket használnék bitumen helyett. Azonban az anyagválasztás és a technológia megválasztása a tervező feladata. A döntésben elsősorban a műszaki szempontok játszanak szerepet. Egy felújítás esetében gyakran bonyolultabb lehet a helyzet, mint egy új építésű épület esetében, hiszen figyelembe kell venni olyan szerkezeti adottságokat, amelyekhez a választott technológiával alkalmazkodni kell.
– Milyen módszerekkel lehet még biztosítani egy ilyen tetőszerkezetet?
– Kavicsréteggel le szokták terhelni és így rögzíteni a tetőt. Ennek előnye azon túl, hogy növeli a szigetelés fényvédelmét, így felkerül a tetőre egy nagy hőtehetetlenségű tömeg, ami a hőmérsékleti viszonyok változása miatt kedvező, mert így lassabban melegszenek fel a kavicságy alatti rétegek. Ez a módszer minden tetőszerkezet kiépítésénél előnyös, nem csak a bitumennél. Igazából nincsen olyan előírás, ami azt mondaná, a bitumenes lemezszigetelések kevésbé kedvezőek vagy rosszabbak, mint más módszerek. Ez egy általánosan elfogadott szigetelésfajta, akárcsak a műanyag szigetelések. Alapvetően tisztázni kell, milyen rétegfelépítésben készül a tető és milyen lemezekkel. A tető minősége elsősorban nem a tervezett szigetelési technológiától, hanem a kivitelező, szakmai tudásától függ.
Így már tudjuk, milyen módszerrel, milyen anyagfelhasználással lehet a legjobb tetőszerkezetet kiépíteni. Egy kérdés maradt csupán: Vajon a Szemeco Kft. is tudja-e ezt?
Szerző: Bogdán Erik
Fotó: Bogdán Erik
