Az első és legérdekesebb dolog a levéllel kapcsolatban, hogy Szita Károly már bőven a következő öt évre előre tervez. Az szinte lényegtelen számára, hogy két hónap múlva lesz az önkormányzati választás, melyen korántsem lesz olyan egyszerű dolga a 25 éve regnáló polgármesternek. Horváth Ákos és a Kaposváriakért Egyesület méltó kihívói lesznek a helyi Fidesznek, ez azonban nem zavarja Szitát, aki már le is akarja fektetni következő öt évre szóló programjának alapjait.
Mint azt már korábban is írtuk, az Egészséges Kaposvár 2030 Program célja nem a város egészségügyi dolgozói munkakörülményeinek javítása, vagy a kórház épületének és felszereléseinek korszerűsítése és fejlesztése, hanem a város lakóinak egészségesebb életmódra való nevelése. Hogy Szita Károly levelét idézzük: „meglehetősen keveset foglalkozunk azzal, hogy testi, lelki és szellemi értelemben is jól legyünk”.
A Boldogságintézet 2019-es boldogságtérképe alapján Somogy megye az egyik legboldogtalanabb térség Magyarországon, melynél csak az észak-keleti megyék boldogtalanabbak. Ez annyira nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a kaposvári és somogyi bérek az egyik legalacsonyabbak az országban. Ahhoz, hogy testi-lelki boldogságban ússzanak Kaposvár lakói, ahhoz elsősorban az életszínvonalat kell javítani, amihez magasabb bérek és jobb egészségügyi ellátás szükséges. A 20 kérdésből álló kérdőív azonban nem nagyon foglalkozik olyasmikkel, mint a kitöltő jövedelme vagy családi háttere.
Viszont a 15. és 16. kérdést érdemes szemügyre venni. Előbbi igazából nem más, mint rejtett öndicséret a városvezetés részéről, melyben arra kíváncsiak, a kitöltő szerint melyik az a három, már befejeződött fejlesztés, ami számára a legfontosabb, illetve saját és családja egészségére nézve a leghasznosabb. Ezek közé tartozik a helyi járatos buszok lecserélése, a „szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása”, a komposztálóedények biztosítása, lomtalanítás, a távfűtési rendszer kialakítása, illetve az ivóvíz- és szennyvízhálózat fejlesztése. A hat felsorolt „érdem” közül talán kettő tekinthető a 21. században tényleges, valamire való fejlesztésnek, a többi pedig minimális elvárás egy megyeszékhely infrastruktúrájától és vezetőségétől, nem pedig olyan dolog, amire büszkének kell lenni.
A 16. kérdés is arról árulkodik, hogy sem fantázia, sem pedig tenni akarás nincsen igazán a program készítőiben. Arra kíváncsiak, hogy a hat opció közül melyik az a három, ami szerintünk a legfontosabb az egészséges életmód biztosításához a városban? Mindegyik opció vagy semmitmondó, vagy pedig már rég be kellett volna vezetni őket, mint például a Kaposvár-kártya kedvezményeinek kiterjesztése sport- és fitneszcentrumokra, vagy lakosság számára ingyenes sportpályák létrehozása. Ezekre mind szükség lenne, de nem a jövőben, majd öt év múlva, hanem nagyjából már egy évtizeddel ezelőtt is késő lett volna.
Szita Károly arra kérte levelében a lakosságot, hogy a kérdőív kitöltésével jelezzék észrevételeiket a városvezetés felé. Az én észrevételem a következő: Kaposvár egészségügyi dolgozóinak munkakörülményeit és fizetését kell javítani, és az itt dolgozók jövedelmét emelni ahhoz, hogy a városlakók várható élettartama növekedjen, nem pedig azzal „villogni”, hogy van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre egy európai városban.
Szerző: Bogdán Erik
Fotó: Bogdán Erik
2 
