A cikk szerzője Varga Zsolt korábban a Somogy Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója volt, azelőtt pedig Somogy Megyei Önkormányzat Park Szociális Otthon és Módszertani Intézmény igazgatója. A jövőben több cikkre is számíthatnak tőle a KPSVR.hu olvasói.
Talán a legfontosabb és mindenkit érintő változás, hogy elvették az iskolai tantestületek és szülői munkaközösségek eddigi jogát attól, hogy véleményezzék az iskolaigazgatói pályázatokat. Ez azt jelenti, kizárólag a politikai hatalomtól függ, ki is lesz egy adott iskola vezetője. Nem lesz vita, nem lesz mérlegelés, tantestületi állásfoglalás, vagy szülői befolyás. Egy aláírás, vagy alá nem írás. Eldől. Simán.
Világos hát, a jövőben csak olyan iskola-igazgatók lesznek, akik keresztültapossák a központi akaratot. Olyannyira, hogy a pozíció megtartása, vagy éppen megszerzése után az adott intézmény vezetője még illetményében is érdekelt lesz abban, hogy milyen eredményesen vezeti az adott iskolát, milyen minőségben felel meg a központi elvárásoknak. Az új helyzet – a kedvezményezett vezetőkön kívül – mindenkinek hátrányos lesz: pedagógusoknak és szülőknek éppúgy, mint az iskolai gyerekeknek, a mobilitásnak, más megközelítésben éppen a kiszakadni akaró és képes hátrányos helyzetű diákoknak is, akiket ez a felsőoktatásig elkísérhet.
Áder János aláírásával más, radikális változások is történtek. Egyre több szülő vette ki gyermekét állami iskolákból azok folyamatosan romló állapota miatt, hogy aztán magántanuló legyen a gyermek. Ez a lehetőség is megszűnt. Továbbá az ezzel összefüggésben szaporodó tanulókörök működése ellehetetlenül a jövőben. A jobb iskolára, hatékonyabb tanulásra vágyó gyermekeknek és szülőknek elzárták a lehetőségét a minőségi oktatási-nevelési (civil) intézményes lehetőségétől. Esetleg marad az elit magániskola, ami viszont megfizethetetlen az igényes, de nem gazdag szülők számára.
Drámai változás, hogy megszűnik a szabad tankönyvválasztás, így csak az állam által támogatott tankönyvírók munkái lesznek használhatók. Az erősen vitatható intézkedés rövid és hosszú távú hatásai kiszámíthatatlanok: nemcsak az oktatási-nevelési munka tekintetében, hanem a tankönyvpiacra gyakorolt hatását illetően is.
Már négy éves kortól kötelező lesz óvodába járni, az eddigi öt helyett. Feltehető a kérdés: a családbarát kormányt, illetve a parlamentet, az országon belüli munkaerő-piaci válság vezérelte-e döntésénél, vagyis a munkába mielőbb visszaterelje a szülőt. A korhatárcsökkentéssel egyidejűleg az utolsó óvodai év iskola-előkészítő lesz. Vagyis az óvoda utolsó éve lassan az iskola első, vagy nulladik osztályává válik, amely nem feltétlenül szerencsés. Itt kell szólni arról is, hogy erősödött a bevezető részben már említett probléma: a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek helyzete is bonyolultabb, nehezebb lesz a jövőben. Példának okáért a „disz”-es gyermekek pozíciója az új közoktatási rendszerben elég súlyos. Az érintett gyerekeknek a fejlesztése nem kap elég hangsúlyt, nem összehangolt és progresszív a jogszabályi környezet, összességében kuszábbak lesznek a viszonyok. A sajátos nevelési igényű gyermekek és szüleik amúgy is nehezebb helyzetét még hátrányosabbá téve. A közoktatási törvény újabb módosítása visszaigazolja a pedagógus és gyógypedagógus szakmával való egyeztetés hiányából adódó anomáliákat: öngólt rúgott a törvényalkotó.
Végig kell gondolni azt is, hogy az iskolai bemeneti korhatárt szigorúan meghatározó szabályzó – miszerint a gyermek augusztus utolsó napjáig betölti a hatodik életévét, köteles elkezdeni iskolai tanulmányait – rossz hatással lehet nagyon sok gyerekre, főleg a fejlesztésre szoruló tanulókra. Nagyon sok gyermek van, akik „iskola-éretlenek” még, vagy a szülők megalázó procedúrák nélkül egyszerűen várni akarnak még egy évet az iskolával. Ezen az sem segít, ha az óvoda iskola-előkészítővé válik, hiszen a gyermek fejlettsége ettől nem lesz több vagy jobb.
Az új közoktatási törvény kártékony. A magyar közoktatási rendszer teljesen homogénné válik, uniformizálják a teljes iskolarendszert, miközben fokozatosan központosítanak mindent. A nyitott és kreatív iskolák helyett katonás rendben működő iskolarendszert hoz létre az állam. Aki ellenáll, vagy aki kilóg ebből, annak nem sok esélye lesz: sem tanulóként, sem pedagógusként, sem szülőként.
Szerző: Varga Zsolt
Fotó: pexels.com
