Paks 2-re is atomkatasztrófa vár?

2019-09-01 11:22 | #Kitekintés #Zöld

Újabb és újabb információk látnak napvilágot az augusztus 8-ai északnyugat-oroszországi nukleáris balesetről. Először atomrakéta balesetként állította be az esetet a Roszatom állami atomenergia-vállalat, de mint a héten kiderült, nagy valószínűséggel atomreaktor robbant fel, nem pedig atomrakéta.

Roszatom állami atomenergia-vállalat azt nyilatkozta, szakemberei „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” egy tengeri platformon, amikor a robbanás bekövetkezett Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében, írja a g7.hu. A balesetben A Roszatom munkatársai közül öten, a védelmi minisztérium dolgozói közül ketten vesztették életüket, hárman megsérültek.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetőjének elmondása szerint a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, mikor a baleset történt. Kedden azonban új információk láttak napvilágot, melyek megkérdőjelezhetik a tudományos vezető szavait.

Az Interfax hírügynökség arról számolt be hogy a baleset miatt keletkezett radioaktív felhő áthaladása miatt nőtt meg átmenetileg a háttérsugárzás. A Roszgidromet szerint a gammasugárzás 4-16-szoros felerősödését okozó felhő stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre, továbbá hozzátették Szeverodvinszkben a háttérsugárzás már normális és stabilizálódott. Ezt bizonyára megnyugtatásként tették közzé, azonban felfedett egy kulcsfontosságú információt, mely megcáfolja az atomrakéta-baleset meséjét.

Nils Bohmer norvég nukleáris szakértő, az ország bezárt kutatóreaktorainak biztonságos leszerelését felügyelő ügynökség kutatás-fejlesztési vezetője szerint ugyanis az izotópok összetétele egyértelműen mutatja, nem rakéta, hanem kisméretű atomreaktor robbant fel:  „A bárium és a stroncium jelenléte mutatja, hogy a bomlástermékek nukleáris láncreakcióból származnak. Ez bizonyíték arra, hogy egy atomreaktor robbant fel” – nyilatkozta a szakember a The Barents Observer-nek.

Ez több szempontból is kétségre adhat okot, ugyanis vagy atomreaktor meghajtású cirkálórakéták kifejlesztésével kísérletezik Oroszország, mely felgyorsíthatja a fegyverkezési versenyt, mindamellett rengeteg veszéllyel jár ezek kifejlesztése és használata, illetve egy újabb atomkatasztrófával kapcsolatos hazugságon értük rajta Oroszországot, akikkel közreműködve, a Roszatom állami atomenergia-vállalattal építené meg a kormány Paks 2-t. Paks bővítése pedig korántsem halad olyan simán, mint azt Oroszország szeretné.

Paks 2 kivitelezése éveket csúszik, miközben a kormány a 12,5 milliárd eurós hitelből – melyből 10 milliárd euró jön az oroszoktól, 2,5 saját tőke – már 103 millió eurót lekért a kormány, az építkezés és fejlesztés pedig nem halad. Azonban februárban egy elég merész lépést hozott meg Süli János bővítésért felelős miniszter, mely nem adhat sok bizalomra okot Paks 2-vel kapcsolatban.

Az alapozást megelőző munkák, az úgynevezett munkagödör kiásását már azelőtt el akarják kezdeni, hogy a hatóságok engedélyezték volna az új blokkok építését, írja a Direkt36. Ez egy annyira jelentős lépés, hogy legalább egy fontos jogszabályt biztosan módosítani kellene hozzá, amelyhez viszont az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges. Ez felgyorsíthatja a bővítés folyamatát, azonban legalább annyi buktatót rejt magában, mint hasznot. Ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz, ha pedig kiderül, hogy az alapozás nem megfelelő, akkor ezt korrigálni kell, ami tovább drágíthatja a munkát.

Ez a lépés igazából csak egy félnek kedvez, a Roszatomnak, akik már nagyon régóta sürgetik a beruházást, illetve az engedélykérési folyamat menetének módosítását is javasolták. A lehető legtöbb kiskaput szeretnék kinyitni ahhoz, hogy az erőmű minél hamarabb megépülhessen, illetve pozíciójuk is megerősödne a beruházásban, ugyanis a jövőben könnyebben el tudnák utasítani a magyar fél jövőbeli esetleges módosítási javaslatait, mert a kivitelezés már folyamatban lenne.

A jelenlegi szabályozás szerint a Paks 2 erőmű építését csak az úgynevezett létesítési engedély birtokában lehet elkezdeni, azonban még az engedélykérelmet sem adták be, pedig Suli János ezt már 2018-ban megígérte. Azonban június 22-én kezdetét vette a Paks II projekt első felvonulási épületeinek kivitelezése. Több mint nyolcvan kiszolgálóépületet létesítenek: irodaházakat, szerelőcsarnokokat, raktárakat, amelyek mind szükségesek a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez, írja a Magyar Nemzet.

Mindezek ellenére úgy tűnik, a magyar kormánynak nem sietős Paks 2 megépülése, miközben egyre erősebb az orosz nyomás. Az orosz atomkatasztrófa és a Roszatom hazugsága és titkolózása pedig további kétségekre adhat okot a magyar emberekben Paks 2 kivitelezésével kapcsolatban, pláne, ha a kész tervek létrejötte előtt akarják elkezdeni az atomerőmű bővítését. Ha szerencsénk van Paks 2 megelőző munkálatait felgyorsító tervek megakadnak az Európai Bizottságnál, és megúszunk egy újabb atomkatasztrófát.

Szerző: Bogdán Erik

Fotó: HVG.hu