Az esőerdő azonban a komoly oltási munkálatok és a tűzgyújtási tilalom ellenére továbbra is ég, szeptember első 48 órájában kb. 2000 újabb tüzet regisztrált az erdőt az űrből figyelő brazil űrügynökség, ezek között pedig elég sok van, amiket valószínűleg emberek indítottak, a tűzgyújtási tilalom ellenére. Tény persze, hogy a tüzek között egyre több azért lángol fel, mert a korábbi tüzek miatt csökkent az erdő ellenállóképessége – írja a 444.
Az amerikai Kongresszus néhány képviselője pont ezért sürgeti is Trump elnököt arra, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon a brazil kormányra a környezetvédelem komolyabban vétele érdekében, és azzal fenyegetőznek, hogy ha az elnök nem lép, akkor majd lép a Kongresszus, és akár a brazil gazdaságot kedvezőtlenül érintő szankciókat is megszavaz. A londoni parlamentben közben arról vitatkoznak a képviselők, érdemes-e többletvámokat kivetni a brazil marhahúsra, hátha azzal, hogy eladhatatlanabbá teszik a terméket, kevesebb okuk lesz a brazil állattenyésztőknek, hogy erdőt pusztítsanak ki a legelőik növelése érdekében.
Ez azonban nem elégséges megoldás, mivel az Amazonas rengeteg kihasználatlan lehetőséget rejt magában, mind mezőgazdaság, mind energiatermelés szempontjából, melyeket Bolsonaro ki is akar aknázni, utakat és bányákat akart építeni az esőerdőben, még a tűzvész kitörése előtt. A esőerdő azonban nagyon sérülékeny. Fontos például, hogy az Amazonas-medence legbelsőbb részéig egybefüggő legyen az erdő, ugyanis Dél-Amerika belsejébe csak így tud eljutni az eső. Ha az erdő akár csak a part mentén megszakad, drasztikusan csökken a csapadék mennyisége az erdő belső részein, ez pedig a rengeteg vízhez szokott növény- és állatvilág lassú pusztulásához vezet.
A fő gond most ez – írja a 444 – nem látni, hogy a mostani tüzekkel felszabaduló szén-dioxidot meg tudja-e valaha kötni megint az esőerdő. És rengeteg szén-dioxid szabadult fel, 2016-ban például a mostaninál sokkal kisebb tüzek égtek – az erdő 0,2 százaléka pusztult el –, és már az abból származó szén-dioxid is meghaladta Dánia éves kibocsátását. Márpedig, ha nem köti meg semmi a felszabaduló szén-dioxidot, akkor az a légkörben marad, ami a felmelegedés szempontjából rossz nekünk.
Forrás: 444.hu
Fotó: Carl De Souza/AFP
