Az augusztusi ünnepek után Keszthely környékéről többen is jelezték a Balatontipp felé, hogy egyre zöldebb a Balaton vize. Az évtizedekkel ezelőtt sűrűn használt meghatározással élve olyan, mint valami hígított spenótkrém leves, ami fürdés után az ember testén is nyomot hagy. A látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette. Olyan helyzet kezdett kialakulni, amilyennel utoljára az 1990-es évek elején, közepén találkozhattunk.
A tihanyi, Balatoni Limnológiai Intézetben már egy ideje tisztában voltak az algainvázióval, mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a Balatontipp jelentkezése előtt elkezdte keresni a választ a problémára
– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást – világosította fel a Balatontipp újságíróját Vörös Lajos professzor.
Mint kiderült két algafaj inváziójáról volt szó: légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktériumról és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszatról, melynek a tóban korábban sohasem észlelt tömegét mérték most a tudósok. Ez a két algafaj próbálta zöldre festeni az egész Balatont. A váratlan algatömegprodukció még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett, így a főszezon megúszta az algainváziót.
Azt nem tudni, hogy került ennyi alga a Balatonba, az viszont biztos, hogy a tóban fejlődtek ki ,nem úgy érkeztek a vízbe a Kis-Balatonon vagy a Zalán keresztül. A kutatóintézetben viszont azt megerősítették, hogy a burjánzásukhoz szükséges foszfort és nitrogént nagy valószínűséggel a Zala hordta a tóba.
Forrás: balatontipp.hu
Fotó: Gyórffy Árpád
1 
