Szegény országunk

2019-11-25 09:58 | #Kitekintés #blog

Nézem a tévét és rácsodákozom. A passzív házról szól a híradós riport, hogy milyen ésszerű, milyen környezetbarát és takarékos, meg is térül az ára tíz év alatt. Potom 4-500 ezer a négyzetméterenkénti ára, ami közel van az egyéb ingatlanárakhoz. Ahogy a kamera távolodik, egy modern palota képét látom. Kiakadtam.

A cikk szerzője Varga Zsolt korábban a Somogy Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója volt, azelőtt pedig Somogy Megyei Önkormányzat Park Szociális Otthon és Módszertani Intézmény igazgatója.

 

Hogy miért? Mert nem ez a magyar valóság. Mert legatyásodtak az emberek, alig van pénze a magyaroknak a megélhetésre. Méghogy passzív ház tízmilliókért? Ugyan. A fiatalok saját garzont sem tudnak megvenni, sok idős a saját otthonát is alig tudja fenntartani, tízezrek élnek az utcán hajléktalanként és sorolhatnánk.

Erről bezzeg egyre kevesebb televíziós műsor szól. Mintha Magyarországon nem lenne szociális katasztrófa, mintha nem éhezne három gyerekből kettő, mintha nem csúszna le egyre több társadalmi réteg. De nem, ez nem hírértékű. Az igen, hogy a néhány százezres magyar elit, milyen luxusban él, szinte szégyellheti magát mindenki, akinek erre nem futja. Mert biztos tehetségtelen és dologtalan. Ezt sugározza ma minden, egyre inkább megfelelve a hatalmi elvárásoknak.

A magyarok többsége jó, ha százötvenezret haszavisz. Eközben a KSH ontja az adatokat arról, hogy a bruttó magyar átlagkereset dinamikusan növekszik, mára meghaladja a 350 ezer forintot. Mi van? Miről beszél a KSH? 350 ezer forint ma a közalkalmazotti bérkategória majdnem teteje. De alig keresnek ennyit a közalkalmazottak és tisztviselők. A piaci szektorban sem jobb a helyzet. Tehát hamisít a KSH? Lehet. De az is lehet, hogy a Fidesz néhány százezres holdudvara keres olyan jól, hogy ez magával húzza az átlagot. Igen, náluk millió felett kezdődnek a (sokszor munka nélkül felvett) jövedelmek és a sokszázezres nyugdíjak. Ettől még a magyar társadalom tömege – jobb esetben – alig 180 ezerért dolgozik és 130 ezer a nyugdíja. Kivéve a közmunkást, aki 50 ezerből kell, hogy megéljen.

Szörnyű és drámai. Ha ma a magyar béreket Euróba fizetnék, akkor a 2007-es szinten volnának a bérjövedelmek, a legrosszabbként Európában. Már a románok is jobban keresnek és jobban élnek. A leszakadóknak pedig nincs segítség, mert szétverték az állami szociális intézményrendszert. Maholnap csak civil segítők maradnak, ha hagyják őket dolgozni. Legjobban azért örültem, hogy az önkormányzatok sokasága lett ellenzéki, mert bennük látok empátiát, szeretetet, szakmaiságot a szociális válság megoldására. Hogy végre helyére kerüljenek a dolgok, egészségessé váljon a társadalom szerkezete és támogatottá az emberi szolidaritás. 

Mert nem úgy kell a gyermekszegénységet sem kezelni, mint ahogyan Hegedűs Zsuzsa szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó tette a „Mindenki lakjon jól” politikai mozgalmával. Amiről aztán kiderült: nem segített semmit, de jól megcsapolta az állam és az adakozók pénzét. De Hegedűs Zsuzsa még ma is van. Milliós fizetésért, állami autóval, sofőrrel, luxusban. Most nagyokat hallgat. Miért? Épeszű válasz nincs.

Szerző: Varga Zsolt

Kép: pexels.com