VIDEÓK A LAP ALJÁN!
Ez a férj és feleség kopár mezőgazdasági területet alakított át trópusi paradicsommá, visszahozva az esőt, a folyókat és a veszélyeztetett állatfajokat, köztük az elefántokat, tigriseket és leopárdokat.
1991 óta Pamela és Anil Malhotra több mint 300 hektár halott, kiszáradt, elsivatagosodott egykori mezőgazdasági földet vásárolt Dél-Indiában és oázissá alakította. Mindezt nagyon egyszerűen érték el, fákat ültettek és visszatérésre csábították az állatvilágot. Mielőtt sivataggá vált volna az évszázados intenzív földművelésnek köszönhetően, Dél-India egy buja trópusi esőerdővel borított terület volt. Aztán amikor a fákat kivágták, hogy helyet csináljanak a gabonavetés számára, akkor megszűntek az esők és kiszáradtak a folyók, víztárolók.
A házaspár amikor felismerte az összefüggést az erdőirtás és a szárazság közt, akkor munkához láttak és őshonos fafajokat ültettek, hagyták elvadulni a területet. „Az esőerdővel borított területeken maga az erdő hozza létre a csapadék több mint felét. Az erdő csapdába ejti a magas páratartamú óceáni levegőt és így segít az esőcsinálásban a tengertől több ezer kilométer távolságban is. Így az erdőnek nagy jelentősége van a föld feletti és a föld alatti vízforrások létrehozásában” – mondta Pamela.
A mezőgazdaságnak köszönhetően Malhotráék Kodagu nevű körzetében az erdővel borított terület aránya az 1970-es 86%-ról mára 16%-ra apadt. „Ennek katasztrofális hatása van a csapadék előfordulásra és a vízellátásra, nem csak a körzetünkben, hanem India déli félszigetén is” – mondta Pamela. „A patakok és a folyók az erdőkben erednek. Az erdőirtásnak köszönhetően ezek nagy része kiszáradt vagy jelentősen csökkent a vízhozamuk. Erdők nélkül nincs édesvíz” - tette hozzá Anil.
Malhotráék hamar felismerték, hogy a fák mellett állatokra, nagy állatokra is szükség van, hogy biztosítsák az erdő életképességét és növekedését. „30 olyan fafaj van, amelyek szaporodása teljes mértékben függ az elefántoktól, mivel a magjuk olyan nagy, hogy csak az elefántok tudják lenyelni majd egészben kiüríteni őket. Tehát az elefántok nélkül nem lennének ilyen fáink. Ha helyre tudjuk állítani az elefántok és más nagyobb állatok vándorlási folyosóját, akkor az összes többi állatot is megóvjuk”- mondta Pamela.
A házaspár „Save Animals Initiative Sanctuary” nevű magán esőerdeje az otthona több mint 200 veszélyeztetett fajnak, köztük a folyami vidrának, cibetmacskának, indiai királymókusnak, különféle fajta szarvasoknak, majmoknak és kígyóknak (beleértve az indiai királykobrát is), ázsiai vadkutyának, rókának, sakálnak, leopárdnak, ázsiai elefántnak és még a bengáli tigrisnek is „Idejönnek, mert itt biztonságban érzik magukat. Tudják, hogy itt sok víz van. Idehozhatják a kicsinyeiket is és nem veszélyezteti őket az ember” - mondta még el Pamela.
A menedékhelyen 700 éves fák is találhatóak, amelyek mindegyike mikroökoszisztémaként szolgál legalább 50 másik növény- és állatfaj számára. „Ez a vidék egy élő laboratórium, amely bizonyítja, hogy az anyatermészet megújul, ha csak egy kisesélyt is kap” - mondta végül Pamela.
forrás: returntonow.net
Borítókép: returntonow.net