„A szövetségi kormány nem tervezi, hogy menekültügyi okként elismeri az éghajlati viszonyok és a változások miatt történő menekülést és ennek megfelelően változtassa meg a törvényt. Harmadik országok azon lakosai, akik kizárólag az éghajlatváltozás negatív következményei miatt hagyják el otthonaikat, a menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény, a Genfi Konvenció értelmében nem minősülnek menekültnek” - áll a közleményben.
Az Európai Parlament tavaly kiadott közleménye szerint 2008-tól évente világszerte átlagosan 26,4 millió ember kényszerül otthona elhagyására áradások, szélviharok, földrengések és szárazság miatt. A jelentés azt is megemlíti, hogy ez a szám az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik és a klímamenekültek száma a jövőben is tovább fog növekedni. De világszerte a szakértők nem jutottak egyetértésre a jelenségre használandó legjobb kifejezésben.
Klímamenekült vagy klímamigráns?
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) az ENSZ társult szervezete a "környezeti migráns" kifejezést támogatja, azzal érvelve, hogy a menekülteket az üldöztetés veszélye kergeti el a hazájukból. A migrációt nem lehet egyértelműen az éghajlati változásokhoz kötni.
"A környezeti migrációnak számos formája lehet: néha kényszerített, néha önkéntes, gyakran valahol a köztük lévő szürke zónában. Olyan éghajlati katasztrófák esetén, mint például árvizek és az aszály, noha a környezeti tényező egyértelmű és a költözés egyértelműen kikényszerített, az éghajlatváltozást nem lehet konkrétan a katasztrófa okaként megjelölni. A legtöbb éghajlatkutató egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás növeli a természeti katasztrófák gyakoriságát és intenzitását, de honnan lehet tudni, hogy a katasztrófa egyébként nem történt volna meg, az éghajlatváltozástól függetlenül? " - olvasható az IOM elemzésében.
Az szintén aggályos, hogy az 1951. évi menekültügyi egyezmény megnyitása az éghajlatváltozással kapcsolatos okok miatt gyengítheti a menekültstátuszt és a védelemre szoruló személyek kizárásához vezethet. Az Environmental Justice Foundation nevű környezetvédelmi igazságügyi alapítvány szerint az éghajlatváltozás és az abból származó migrációs mozgások mély hatást gyakorolnak a geopolitikára.
„Az éghajlatváltozás megsemmisítheti a háború utáni előrehaladást az alapvető emberi jogok és a fejlődés terén, egyre inkább fenyegeti a békét a kiszolgáltatott nemzetek és régiók között” - írta a civil szervezet egy jelentésben.
Ahogy az infrastruktúra és a megélhetés alapjai is csökkennek, növekszik a konfliktus kockázata, amely sokkal szélesebb körű instabilitással fenyeget és a konfliktusban érintett nemzeteket külső és belső vitákba hajtja, mivel a közösségek arra kényszerülnek, hogy új erőforrásokat keressenek önmaguk fenntartásához és táplálásához.
A civil szervezet egy eszközrendszer kidolgozását szorgalmazta, amely meghatározást és státuszt adna a klímamenekülteknek. Az Európai Parlament jelentése szerint sok fejlődő országtól érkezett felkérés arra vonatkozólag, hogy az éghajlati migránsoknak biztosítsák a menekültstátuszt, ám az egyes tagállamok eddig nem támogatták az új kategória létrehozásának ötletét.
Forrás: euronews.com
Borítókép: pexels.com
