A Johns Hopkins Egyetem által gyűjtött adatok megmutatják, hogy az egyes országokban miként alakul a koronavírus-járvány. A JHU folyamatosan figyelemmel követi, hogy az új megbetegedések és a halálozások alapján miként alakul a koronavírus halálozási rátája.
Látható, hogy az országok többségében 5% alatti a nyers halálozási arány (elhunytak száma a diagnosztizált betegekhez képest), ami azt jelzi, hogy ezeken a helyeken viszonylag alapos tesztelést végeztek, így a betegeket időben megfelelő kezelésben tudták részesíteni, illetve izolálták őket, így nem terjeszthették tovább a betegséget.
Van néhány ország, ahol viszonylag alacsony diagnosztizált esetszám mellett viszonylag sokan halnak meg (érdemben 5% feletti halálozási ráta). Ez egyrészt jelezheti azt, hogy a járvány még csak felfutó szakaszban van, de más tényezőkre is lehet gyanakodni. Jobbára alacsony fejlettségű országokban láthatunk alacsony esetszám mellett magas halálozást. Ezekben az országokban mind a járványügy, mind az egészségügy színvonala alacsonyabb a világátlagnál. Ilyen Libéria, Antigua és Barbuda, vagy Jemen.
A másik véglet a 100 ezer fő körüli diagnosztizált esetszámmal rendelkező országoké, ahol 10%-os vagy azt meghaladó (olykor 15%-os) a halálozási ráta. Ezekben az országokban tömeges megbetegedéseket láthatunk, nem sikerült kordában tartani a vírust, így az egészségügyi rendszer túlterhelődött. Ezek jórészt fejlett, nyugat-európai országok, valamint az Egyesült Államok. Ezekben az országokban annyira túlterhelődött az egészségügyi rendszer, hogy nem tudtak/tudnak mindenkinek megfelelő ellátást biztosítani a megfelelő időben. Így hiába a magas egy főre jutó GDP és a fejlett egészségügyi rendszer, ha nem jut mindenkinek orvosi ellátás - írja a portfolio.hu.
Egyetlen ország van a világon, ahol 10% feletti a halálozási ráta úgy, hogy ez nem társul a világátlaghoz képest sem alacsony egy főre jutó GDP-vel, sem túlterhelt egészségügyi rendszerrel. Ez az ország nem más, mint Magyarország, más nem tartozik ebbe a halmazba, mert nincs, ahol hasonlóak lennének az adatok.
A JHU adatai alapján úgy tűnik, hogy az országok döntő többségében a koronavírusos betegek közül arányaiban sokkal többet talál meg a járványügy, mint nálunk. Ha Magyarországon nem 3700 beteget diagnosztizáltak volna, hanem kétszer ennyit, akkor a nyers halálozási ráta nem 13% lenne, hanem csak 6,5%-os, ami már teljesen beleillene a világátlagba. A megnyugtató halálozási adat amúgy 1 százalék körül lenne.
A magyar helyzet azonban már csak azért is különösen érdekes, mert ilyen kevés diagnosztizált esetszám mellett ilyen magas halálozási számmal bizonyára nem egyszerű a szakértőknek sem a valósághoz közelebbi képet kapniuk napról napra a hazai járvány alakulásával kapcsolatban, miközben a szigorítási/lazítás kérdésekről folyamatosan döntéseket kell hozni - zárja a portfolio.hu.
Forrás: portfolio.hu
Borítókép: Emberi Erőforrások Minisztériuma - Facebook
