Újabb nemzeti konzultáció jön járvány, gazdaságvédelem, Soros-terv 2.0 témákban

2020-05-29 13:39 | #Politika

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában 10 éves visszatekintést adott a kormányzásról, újabb Nemzeti Konzultációt hirdetett, és a gazdaságvédelmi erőfeszítéseket, vitákat is érintette.

Ma van 10 éve annak, hogy Orbán Viktor másodszor is letette a miniszterelnöki esküt. Ennek apropóján a kormányfő elmondta: hivatalba lépésekor tudta, hogy ’90-ben nem sikerült olyan változást elérni, ami meg tudta volna újítani az országot. Elmondása szerint a kommunistákat lenyomták, a szovjeteket kiszorították, utána a magyarok kezükbe vették az ország jövőjét, de a harc sajnos nem zárult le az első antikommunista miniszterelnök, Antall József vezetésével megalakult kormánnyal. A baloldal újraszervezte magát, hosszú küzdelem kezdődött a múlt és a jövő között. Kifejtette: más rendszerváltó országokban új alkotmányt hoztak létre, és ezzel a küzdelem lezárult, a múlt veszített.

Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán Viktor értékelése szerint 2010-ben a megszerzett kétharmados többséggel a jövőnek nyernie kellett, amiben Schmitt Pál „alkotmányozó elnöknek” is elévülhetetlen érdemei vannak. A másik felismerés a miniszterelnök szerint az volt, hogy egy válság kellős közepén voltunk, a pénzügyi válság miatt családok kerültek a tönk szélére, és ebben a helyzetben olyan kormány kellett, amelyikre lehetett számítani. Megjegyezte: ha baj van, akkor azok is rájuk szavaznak, akik nem kedvelik a Fideszt, mert ők kézbe veszik a dolgokat. Ezzel szemben a szocialisták lehúzták az ötödik bőrt is az emberekről, adóemelést hajtottak végre, leépítették a családtámogatási rendszert, egy havi nyugdíjat és egy havi bért vettek el az emberektől, a devizahitelezés felfuttatásával pedig adósrabszolgaságot idéztek elő – értékelt Orbán.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány akkori válságkezelő lépéseit sokan kritizálták, de Matolcsy György „lebillentette a koronát a liberális közgazdászok fejéről”. Schmitt Pál mellett tehát ő is jelentősen közreműködött a 2010-et követő megújulásban.

Orbán Viktor szerint ezek mellett volt egy magasabb rendű cél is: mint megjegyezte, ő falusi gyerek, de úgy nevelték, hogy ő egy nagy nemzetnek a gyermeke. Végső célként az összetartozás-tudat és a nagy nemzet tudatának, büszkeségének megerősítése volt igazán fontos. A korábbi kormányok gyakorlatával szemben gyökeret vert az a gondolkodásmód is, miszerint csak munkával lehet boldogulni, ezért Magyarország Európa talán egyetlen munkaalapú társadalma. A miniszterelnök úgy véli, ez alapozza meg a jövőbeli sikert.

Kérdésre válaszolva Orbán megismételte korábbi megállapítását, miszerint az elmúlt 10 év egyik legjobb döntése volt a rendkívüli jogrend bevezetése, mert egy világjárvány idején a legfontosabb az időtényező, a gyors reakció képessége. Hangsúlyozta: a különleges jogosítványokkal együtt is az alkotmány keretein belül maradtunk. A fő különbség az, hogy a rendkívüli jogrendben a kormány módosíthat fennálló törvényt rendelettel, vagy rendeletben hozhat törvényi szintű szabályozást. Megjegyezte: „hajnali döntéssel nem lehet megvárni a parlament esti szavazását”. A kormányfő kijelentette: a járványhelyzet első csatáját megnyertük, már nincs szükség a rendkívüli jogrendre, viszont miután a járvány nem múlt el, és szakembere szerint ősszel visszatérhet, így az nem érhet minket ugyanúgy, mint ahogy márciusban. Ezért van szükség a járványügyi készültség fenntartására.

A miniszterelnök szerint az első regisztrált esettől számítva mi minden döntést időben előbb hoztunk meg, mint a nyugatiak: a veszélyhelyzet kihirdetésére, az iskolalátogatási tilalom bevezetésére és a határzár elrendelésére is előbb került sor. A védekezés minőségi különbsége a nyugatiakkal szemben álláspontja szerint abban áll, hogy minden döntést hamarabb és gyorsabban hoztunk meg, amiben a rendkívüli jogrendnek is szerepe volt.

A kormányfő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes ellátó intézmények szintjén, így idősotthonokban, kórházakban még a mostani szakaszban is felszaporodhatnak az esetek. Ha ez megtörténne valahol, a bevetési egység megjelenik ott, és képes lesz lokalizálni a fertőzést.

Orbán Viktor szerint ellenfelei már 2010 óta diktatúrát kiáltanak, de a rendkívüli jogosítványok megszavazásakor ismét ezzel vádolták a kormányt, sőt most, ezek visszaadásakor is ezzel találkozik. Megjegyezte: ami továbbra is megmarad a normál működéshez képest az az, hogy az operatív törzs folytatja a munkáját, a kórházak járványügyi igazgatása fennmarad, a tisztiorvos pedig megnövekedett jogkörrel rendelkezik majd. Állítása szerint ebben a három dologban kell másra számítanunk.

A kormányfő szerint három dolognak köszönhetően nem alakult ki tömeges járványhelyzet: a gyors döntések, az összefogás hatására, illetve amiatt, mert „egészen kiváló szakembereink vannak” a járványügyi szakértőktől az orvosokig, ápolókig.

A miniszterelnök kifejtette: az emberek akkor hajlandóak betartani egy intézkedést, ha annak látják értelmét, hasznosnak gondolják azt, így fontos, hogy a kormány és az állampolgárok között legyenek egyetértési pontok, hiszen így hatékonyabbá tehetők az intézkedések. Erre a Nemzeti Konzultációt tartja szükséges eszköznek Orbán. Megjegyezte: a mostani, csendesebb szakasz alkalmas egy ilyen akció meghirdetésére. Elmondása szerint még ma délután meg tudják indítani a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló konzultációt, ami a „Soros-féle, adósrabszolgaságot hozó örökjáradék-kötvények” témáját is érinti majd.

A miniszterelnök szerint bár a járványhelyzet alatt a figyelem középpontjában nem az európai politika eseményei állnak, de vannak fejlemények, s itthon is zajlik az élet, ahogy a Deák téri tragikus eset is mutatja.

Az Európai Bizottság közzétette a következő hét éves költségvetési tervet – húzta alá a miniszterelnök, majd hozzátette: ehhez hozzábiggyesztettek egy 750 milliárd eurós csomagot, ami részben hitel, részben támogatás. Szerinte ennek a létrehozása nem munkával történik, miként eddig. Közös hitelfelvételt indítványoztak, ráadásul az is szerepel a javaslatban, hogy a tagállamok közösen vállalnának garanciát a visszafizetésre. Felelevenítette: amikor a görögök csődbe mentek, akkor a szintén euróövezeti tagsággal rendelkező szlovákoknak is be kellett dobniuk jelentős összeget, ahhoz, hogy a görög gazdaságot konszolidálják. Ezúttal minden tagállam felelősséget vállalna.

Orbán szerint ezt „euróbond-vitának” vagy „koronakötvény-vitának” is nevezik. Hangsúlyozta: miután a hitelfelvétel harminc éves időtávra szól, még az unokáink feje felett is ott fog lebegni. Szerinte alaposan meg kell fontolni, hogy akarunk-e ilyen útra lépni. Hozzátette: pénzt is osztanak szét a tagállamok között. Eddig mindenki befizette a nemzeti össztermék bizonyos százalékát, a szegényebbek javára pedig többet osztottak vissza. Az új mechanizmust azonban „abszurdnak és perverznek” nevezte, mert úgy látja, az többet juttat a gazdag országoknak.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében elkezdtük ledolgozni a hátrányunkat, a magyar gazdaság jó úton halad. Ehhez a 2010-es válságkezelés tanulságaira is támaszkodhatnak. A jövő évi központi költségvetés is ezt a célt szolgálja – mondta. Szerinte valamennyi bizonytalanságot szükségképpen hordoz minden költségvetési terv, s ezért művészet a politika, mert ezt meg kell érezni, az ösztönrendszert segítségül kell hívni, sok okos embert meg kell hallgatni. A kormányfő szerint ezt elvégezték, s ezek alapján nyújtották be a költségvetést. Orbán Viktor szerint annak végrehajtása a gazdaságvédelmi tervvel együtt elősegítheti, hogy „fantasztikus évünk” legyen 2021-ben.

A cikk szerzője Kovács János politológus.

Forrás: JövőTv

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban Fotó Mediaklikkhu