Orbán: összeesküvés, háttérhatalom, Soros-féle hálózat

2020-06-19 12:08 | #Politika

A miniszterelnök szerint ugyan nem kell minden nemzetközi fejlemény mögött összeesküvést látni, ám összeesküvések, a formális kereteket megkerülő, háttérhatalmi szervezkedések így is vannak. Bizonyos bírói ítéletekből ki is olvashatók.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

98 napig voltak érvényben a korlátozások, a veszélyhelyzet véget ért. Ugyanakkor Romániában, Ukrajnában nőtt a fertőzöttek száma, Szlovéniában ismét szigoríthatnak. Ennek fényében korai-e az itthoni enyhítés – vezette fel a beszélgetést Nagy Katalin műsorvezető a Kossuth rádióban. Orbán Viktor szerint Szlovénia a legsikeresebben védekező országok közé tartozik. Egy kormányváltást követően fantasztikus teljesítményt nyújtottak. Legalább 3 balkáni ország tekintetében vissza fogják állítani a belépési korlátozást. A miniszterelnök szerint a példák azt mutatják, hogy észnél kell lenni. „Az első csatát megnyertük” – szögezte le ismét.

A kormányfő kifejtette: sikerült megmenteni több tízezer ember életét, különösképpen az idősekét. „Ezt ne minősítsük le, ennél nagyobb tett aligha van” – jegyezte meg. Ennek a teljesítménynek a feltételeiként a fegyelmezettséget és az összefogást említette. Hozzátette: egy esetleges második hullám esetén is erre az összefogásra van szükség.

Orbán szerint a magyar egészségügyi rendszer a járványhelyzetben jobban teljesített, mint a nyugati rendszerek – az orvosoknak, a nővéreknek, az Operatív Törzsnek hála.

Készültségre azonban továbbra is szükség van annak érdekében, hogy ha a járvány visszatér, ne habozzunk a szükséges jogi és gazdasági lépéseket megtenni. Az Operatív Törzs tehát dolgozik tovább, a tiszti főorvos hatásköre meg van erősítve, a védekezést szolgáló eszközök a raktárakban vannak. Ennek köszönhetően „holnap reggel is képesek vagyunk több tízezer embert ellátni” – hangsúlyozta a kormányfő.

Nyugat-Európában emberek halnak meg, mert nincs elég lélegeztető gép, ágy, megfelelő ellátás, mi viszont időben felkészültünk egy tömeges fertőzésre. Orbán szerint idehaza időben szólalt meg a csengő, így egy katonai logika szerűen felépített gyakorlatban végrehajtották a szükséges intézkedéseket. Pintér Sándor, ő maga és Kásler Miklós is „pontosan tudja, melyik polcról melyik dossziét kell levenni és kinyitni”.

30 ezer ágy, 8 ezer lélegeztető gép áll majd rendelkezésre, minden orvos és ápoló tudja majd, kinek hova kell menni, mit kell csinálnia, ki lesz a munkahelyi főnöke – értékelt. Ezzel a tudással rendelkezünk.

„EZ EGY ÓRIÁSI ÉRTÉK, AMIBŐL 10-20 ÉVIG IS ÉLNI FOGUNK”

– húzta alá a miniszterelnök.
 

Miközben zajlik a járvány elleni küzdelem, Nyugatról jön a kritika – váltott a műsorvezető.

Orbán szerint

a nemzeti kormányok és a nemzetek felszámolására, meggyengítésére törekvő birodalmi logika mozgatja ezt, amit már nemcsak államok, hanem globális szervezetek, és az azokat finanszírozó, nemzetek feletti pénzemberek működtetnek.

Orbán felidézte, emlékszik rá, hogy ’88-ban, a Fidesz megalapításakor szinte csak pozitív képzettársítások éltek a fejekben a Nyugattal kapcsolatban. A szocializmus nevetséges vádakkal illette a nyugatiakat, például azzal, hogy ott verik a feketéket, Coca Cola-mámorban fetrengenek az fiatalok. Ennyit tudott a szovjet propaganda – jegyezte meg. Ma viszont azt láthatjuk, hogy emberek halnak meg, a négy legnagyobb európai gazdaságból hármat meg kell menteni, 10 százalék feletti a gazdasági csökkenés, 120 százalék fölé szökött az államadósság, miközben áldatlan állapotok uralkodnak, bandaháborúk zajlanak, szobrokat döntögetnek – summázott a kormányfő. Szerinte miközben ezen országokból nekünk üzengetnek, ma már nem láthatunk arra vonatkozó mintát, hogyan kell helyesen élni, építeni a demokráciát.

A nem kormányzati nemzetközi szervezetek (NGO-k) átláthatóságáról szóló törvény európai bírósági elmarasztalása ügyét Orbán a „liberális imperializmus” megnyilvánulásának tekinti. Szerinte ennek képviselői megpróbálják a családról, migrációról, munkáról, rendről való nézeteiket másokra ráerőltetni. A nemzetközi bíróságok részei ennek a hálózatnak – jegyezte meg.

A miniszterelnök szerint ugyan nem kell minden nemzetközi fejlemény mögött összeesküvést látni, ám összeesküvések, a formális kereteket megkerülő, háttérhatalmi szervezkedések így is vannak. Bizonyos bírói ítéletekből ki is olvashatók.

Könnyű megfejteni az összefüggést a Soros-féle hálózattal, ami ennek a liberális imperializmusnak a nyugat-európai főparancsnoksága – értékelt Orbán. Ugyanakkor megjegyezte: az Európai Bíróság döntésének leiratát olvasva jobb kedve lett, mert kimondták, hogy az átláthatóság követelménye fontos cél. A miniszterelnök emlékeztetett: erről korábban nemzeti konzultáció alkalmával is véleményt nyilváníthatott a társadalom, ahol a válaszadók több mint 90 százaléka ugyanazt akarta.
 

Szerinte nem merték azt mondani Luxemburgban, hogy a civil szervezetek átláthatósága nem egy követendő cél.

Aki a politikai életben részt vesz, az emberek véleményét befolyásolni akarja, annak transzparensen kell működnie.

Ezekre a szervezetekre – legyen szó parlamenti pártokról vagy a politikát kívülről befolyásoló szereplőkről – egyforma erejű átláthatósági szabályoknak kellene vonatkozniuk – húzta alá. A külföldről politikai célból ide érkezett forintokról minden magyar ember tudni fog – nyomatékosította álláspontját.

„HA NEM SZÉGYEN A PÉNZT ELFOGADNI, AKKOR AZT NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI SE LEGYEN AZ”

– érvelt.

A hazai járványhelyzet kezdetén az iráni diákok esetét, és az arra adott momentumos, „nem lehet ilyen szerencséje Orbán Viktornak” reakciót idézte fel ezután a műsorvezető. Orbán Viktor szerint vannak olyan szereplők, akik csökkenteni akarják az ország nemzeti szuverenitását, ezért élénken támadják a kormányt. Ez a szuverenitás-csökkentési szándék hol az Európai Egyesült Államok létrehozásának szándékában, hol az európai intézmények, az uniós értékek megerősítésének kifejezésében érhető tetten. Ezek mind a liberális imperializmus eszközei – mutatott rá. Szerinte a külföldi diákok esete is mutatja, hogy ezek a szereplők mindig az idegenek, a mások, a külső hatalmi központok oldalára állnak, a kutakat régóta mérgezik, rendszeresen a hazájuk ellen dolgoznak. Megjegyezte: volt olyan baloldali is, aki az első világháborúban az olasz hadseregbe bevonulva a történelmi Magyarország szétveréséért harcolt.

Orbán szerint a Nemzeti Konzultáció a legfontosabb dolog. Arról beszélt, hogy

olyan szabályok szerint kell alakítani a politikát, amit demokráciának nevezünk, s bizonyos szabályokat mindenhol szem előtt kell tartani.

Négy évente kifejezésre juttatható a népakarat – ez egy megfellebbezhetetlen pont. Ugyanakkor a küzdelmek folyamatosan zajlanak a nemzetközi színtéren és a belső ügynökökkel szemben is. Nem elég négy évente egyszer dönteni, most közös álláspontokat kell kialakítani. Ezekre az egyetértési pontokra azért van szükség, hogy a vírus esetleges második hullámával szembeni védekezés és gazdasági újraindítás esetében legyen 10-12 pont, amelyekről nem vitatkozunk, amelyekre azonnal rá lehet állni.

Az uniós gazdasági segítség kapcsán a miniszterelnök megjegyezte, hogy tegnap az EU keleti politikája, ma a gazdaság újraindítása volt napirenden az európai vezetők videó-konferenciáján. Megismételte, hogy az európai gazdaságok jelentős része nagyon rosszul áll, magas a recesszió, 120-130-160 százalékos szinten áll a GDP-arányos államadósság. Szerinte most ugyan nagy mennyiségű olcsó pénz van a piacon, de a gazdaság ciklikusságát ismerve ez nem lesz mindig így, sokan nem tudnak majd külsős segítség nélkül talpon maradni.

„ÉS AKKOR JÖNNEK AZ UZSORÁSOK. RÁTESZIK A KEZÜKET AZ ORSZÁGRA, ÉS AKKOR OTT BEFELLEGZETT”.

A közös hitelfelvétel kapcsán a kormányfő megjegyezte: a mi logikánk más, az volna a helyes, ha mindenki a saját körét futná, anélkül, hogy másokat magával ránthatna. Most viszont a baj mértéke miatt aligha tudjuk elkerülni, hogy Magyarország is hozzájáruljon egy közös hitel felvételével – jegyezte meg. „Ha rosszul költjük el, akkor bukta van.” Ezért Palkovics miniszter vezetésével felállt egy munkacsoport, hogy lássák, mennyi forrás nyílik meg, s legyenek kész programjaink, amit ebből a forrásmennyiségből finanszírozhatunk. Ezek között említette a „zöldítést”, a kis napelem-parkok bekötését a villamosenergia-hálózatra, a vízhálózati rendszer felújítását, az egyetemek feltőkésítését.

A Lánchíd kapcsán a műsorvezető megjegyezte, hogy nem érti az ember, miért nem történik semmi, „persze ez önkormányzati hatáskör” – tette hozzá. A miniszterelnök elmondása szerint nem rossz szándékot lát, hanem szerencsétlenkedést. Orbán szerint kilenc hónapja toporognak, szerencsétlenkednek. Nem szégyen, ha sok az elméleti szakember a városvezetésben, de akkor meg kellene találni a megfelelő, hozzá értő személyeket is – értékelt.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a főváros számláján 180 milliárd forint van, „tele vannak pénzzel”. „Szurkolok nekik, hogy sikerüljön” – zárta a gondolatait.