ELEMZÉS - Kanyarban előzne Orbán a „kilábalás magyar modelljével”

Kpsvr.hu

2020-07-31 14:06:23
Orbán Viktor pénteki, Kossuth Rádiónak adott interjújában igyekezett megerősíteni a sikeres válságkormányzás narratíváját. A járványhelyzet kirobbanása, felfutása, majd a korlátozó intézkedések enyhítése idején, a közvélemény-kutatási adatokból azt láthattuk, hogy a kormánypártok képesek voltak őrizni, esetenként hibahatáron belül növelni a támogatottságukat. Ha kitekintünk a nemzetközi térbe, hasonló jelenséget tapasztalhatunk máshol, olyan országokban is, amelyek megkésett vagy kifejezetten gyenge válságkezeléssel „büszkélkedhetnek”. A külső, elháríthatatlan (nem immanens) okokra visszavezethető válságkormányzás egy lelki szükségletet, többletbizalmat is teremt társadalmi részről, ami az erős, cselekvő pozícióban lévő kormányzatoknak kedvez. Legalábbis rövidtávon, amíg a tényleges kormányzati teljesítmény alapján meg nem történik a „korrekció”. A magyar kormány ezért érdekelt abban, hogy a kiszámíthatóság, cselekvőképesség, fegyelmezettség, készenlét, tervezés üzenetei és választói benyomása erősödjön meg, Orbán Viktor pedig érzékelhetően egyre ambiciózusabb célokat tűz ki.
ORBÁN VIKTOR - Fotó: Szigetvári Zsolt MTI

A miniszterelnök most is azt a percepciót erősítette, hogy a védekezés rendszere „a gépház kiszámítható módján” működik, ami az állampolgári fegyelmezettségtől kezdve („nem szabad, hogy elragadjon bennünket a hév, a lelkesedés, a szív, a nyár, a Balaton, a nyaralás”) a járványhelyzet kezelésének kormányzati tervezési-végrehajtási szintjéig gördülékenyen üzemel. Utóbbi esetében mindenkinek megvan a maga szerepe, felelősségi területe a kormányfői interpretációban: Pintér Sándor és Kásler Miklós (a tényleges irányító inkább Pintér, míg Kásler szerepe mostanra javarészt politikai) „viszik a hátukon” a védekezést, egészségügyi igazgatást, az operatív törzs és az akciócsoportok vezénylését.

A kormányfő fel is vázolta a menetrendet: a keddi napokon javaslatokat tesznek, szerdánként, a kormányülésen döntések születnek, a meghozott intézkedések pedig a pénteki napokon léphetnek hatályba.

Ezzel is a tervszerűséget, ütemezettséget, bejáratottságot és a gyors reakció képességét üzeni a miniszterelnök.

Orbán Viktor rögtön egy összehasonlítással is él, hogy kontextusba helyezhessük a magyar rendszer működését: sok helyen megindult a második hullám, a magyar védekezés ezzel szemben bevált, „jó az intenzitása, a szabályozottsága”. Ami a márciusi helyzettel összevetve a felkészülés magasabb szintjét (ezáltal a kormányzati cselekvés hatásfokát) hivatott mutatni, a kormányfő megjegyezte: immár minden védekezési eszköz rendelkezésre áll, a „portyázók és fürkészek” tevékenységére való támaszkodás helyett az eszközök jelentős részét idehaza gyártják.

Orbán Viktor az sikerkommunikációt és a mögötte álló eredményeket annyira meggyőzőnek érzi/érezteti, hogy rá is vetíti az egészségügyi ellátórendszer egészére:

„Utóbb kiderült, hogy egyébként a magyar egészségügyi rendszer, amit valamilyen rejtélyes okból folyamatosan leminősítünk, folyamatosan lekezelően beszélünk róla, és itt, a járványügyi vészhelyzet idején kiderült, hogy Európa egyik legjobban teljesítő egészségügyi rendszere.”

Ez egy politikai értelemben rendkívül lényeges állítás, hiszen az egészségügy és az egészségügyi dolgozók alulfinanszírozottságának ellenzéki kritikája végigkísérte a kormányzást az elmúlt években, s ennek a kommunikációnak a megalapozottsága, a téma felépítése különös sebezhetőséggé vált a kormánypártok számára a járvány akut szakaszában.

Ami mégis kedvezett a kormánynak: a választói többletbizalom az egészségügyi ellátórendszer tűrőképességébe vetett hit formájában is „túlcsordult”, vagyis azok is elkezdtek hinni a rendszer optimális működtethetőségében, akik „békeidőben” rendkívül kritikusan ítélik meg az egészségügy helyzetét.

A miniszterelnök a választókkal való interakció kormányzati döntéseket legitimáló, az állampolgári fegyelmezettséget erősítő aktusaként említi Nemzeti Konzultációt,

amiről pontosan tudható, hogy az sem szakmai-módszertani szempontból, sem a kormányzati felelősség, felhatalmazás irányából nem mérvadó.

Mégis, ez a kommunikációs termék hivatott most megteremteni a válsághelyzet idején megnyilvánuló „nemzeti egységnek” azt a látszatát (a visszaküldött ívek magas számának hangoztatása is ezt szolgálja), amiből – mint minimum-konszenzusból – az ellenzéki pártok kimaradnak. Ez ugyanazt a politikai logikát tükrözi, mint a kvótareferendum utáni „új egység” üzenete. S egyelőre úgy tűnik (a számok ezt mutatják), működik is.

A kormányfő a hatékony védekezés után az eredményes talpra állás örömhírét is megfogalmazza: a ma foglalkoztatottak száma csak 38 ezerrel kevesebb, mint a járványhelyzet előtt, sőt, többen dolgoznak most, júliusban, mint ahányan dolgoztak januárban. Ennek meggyőző erejét némileg gyengíti az, hogy Orbán maga is elismeri: „a magyar munkaügyi statisztika az a dzsungelhez hasonló”, a műsorvezető pedig – eddigi szerepéhez képest meglepő módon – hozzáteszi: a kedvező adatok a nyári idénymunka magasabb arányának is köszönhetőek.

A miniszterelnök a szociális, közösségi érzékenységét is megcsillantja a nagy nyári fesztiválhiányban: ígéri, hogy a komolyzene után a könnyűzene műfajában is biztosítja a kormány a túlélés feltételeit, különös tekintettel a cigányzenére. Persze, itt is ad-hoc, bizonyos munkaerő-piaci (s kulturális) szegmenseket megcélzó, hangulatjavító intézkedésekről van szó, miközben a válságkezelés egyik legerősebb és leginkább jogos kritikája a széleskörű, szociális vetületű intézkedések szűk spektruma. Orbán Viktor – aki korábban személyes garanciát vállalt a járvány miatt megszűnt munkahelyek pótlására – megerősíti: néhány héten belül teljesül a vállalás. A miniszterelnök figyelmeztet:

„Csata közben nem szoktunk beszélni arról, hogyan írják meg a csata történetét. Azt majd utána.”

A kormányzati kommunikáció azonban aktívan írja a kormányoldali „krónikát”, hiszen annak minden fejezete hivatkozási alap lesz 2022 tavaszán, a választói emlékezetre pedig már most „rá kell dolgozni”, hogy a (ma még) szubjektív magyarázatok is objektív ténykérdésként legyenek majd „eladhatók”.

A kormányfő optimizmusban Matolcsy Györgytől is merít (a jegybankelnök a pénzügyminiszteréhez képest merőben más, sokkal pozitívabb gazdasági prognózissal számol): elmondása szerint rendszeresen konzultál vele az európai és a magyar gazdaság helyzetéről. A miniszterelnök szerint Matolcsy „egy nagyon bátor ember”, aki azt vallja, hogy „kanyarban kell előzni”, a speciális magyar válságkezelési intézkedésekkel, beruházástömeggel nemcsak intakt módon, de versenyképesebben is ki lehet jönni a válságból. Az MNB-elnök gyakran „gazdasági fantasztaként” megfogalmazott tételei láthatóan inspirálják Orbán Viktort, aki az első Orbán-kormány idején működő STRATEK-hez hasonló „stratégiai ötletbörzeként” nyúl ezekhez a tervekhez. A miniszterelnök 2021-ben „beruházási bummra” számít, amit legfeljebb a járvány második hulláma sodorhat veszélybe. Szerinte a magyar vállalkozók egyszerű, gyorsan igénybe vehető eszközöket kaptak, jelentős beruházás-élénkítő forrásmennyiséggel, aminek a hatása látványos lesz.

Ez a „V”-alakú kilábalás magyar modelljének tűnik a kormányfő szavai alapján. Persze, ez sem automatizmus: Szijjártó Péter, Palkovics László, Mager Andrea, Varga Mihály „működnek össze”, egyeztetnek a nagy nemzetközi és magyar állami cégekkel, miközben Matolcsy „kreatív ötletekkel bombázza” a kormányt. „A kormány a helyén van” – szűrhetik le a miniszterelnök szavai által meggyőzött hallgatók.

Úgy tűnik, Orbán Viktor a párton belüli korábbi kritikusait is sikeresen „domesztikálta”: Lázár János nemrég a Magyar Tenisz Szövetség elnökének székébe ülhetett be, Navracsics Tibor pedig a 2023-as Veszprém – Európa Kulturális Fővárosa programot vehette kézbe. Orbán a magyar turizmus szempontjából is kiemelt jelentőséget tulajdonít az eseménynek („lehetőség hogy az országot a maga szépségében bemutassuk a világnak”), míg volt miniszteréről megjegyzi: „ismét vállalta a magyar belpolitikában az egyik legfontosabb küldetést”.

Az eredmények azonban nem jönnek küzdelem nélkül. A „legutóbbi brüsszeli csata” tanulságait is érinti a miniszterelnök. Alapvetésként onnan indul, hogy a nagy költségvetési vitában Magyarország valójában nem plusz forrásokhoz jutott, hanem jogosan kijáró visszatérítéshez:

„Bár a magyar nyelv valamiért így rögzítette, hogy mi pénzt kapunk, de a nagy fenét, nem kapunk pénzt az Európai Uniótól. Az innen a nyugatiak által kivitt pénz egy részét szereztük vissza.”

Ezt hosszabban ki is fejti. Maga az érvelés már ismerős a korábbi kormányzati megnyilatkozásokból, a kormány felfogása pedig innentől egyértelmű: nemzeti önérdekkövetés.

A lehívható forrásokat a miniszterelnök szerint gyorsan kell felhasználni, hiszen az idő számít a gazdaságban, különösen járvány idején. Ez akár üzenetértékű is lehet azoknak a pártoknak és képviselőknek, akik az Európai Tanácsban született kompromisszumot jelenlegi formájában nem támogatják az Európai Parlamentben, ezzel kockáztatva az alkufolyamat újranyitását és a pénzügyi forrásokhoz való gyorsabb hozzáférés lehetőségét. Ez az álláspont tehát egy majdani kommunikációs csapásirány megalapozása is lehet. A kormányfő megjegyzi: körülbelül 120 programot dolgoztak ki, ő maga három-négyet is „tuszkol” maga előtt – külön említve a környezetvédelem, a teljes magyar vízrendszer és az energiarendszer megújítását, fejlesztését.

„A LEGUTÓBBI BRÜSSZELI CSATÁBAN NÉGY NAP ALATT MÉGISCSAK HÁROM MILLIÁRD EURÓVAL, TÖBB MINT EZER MILLIÁRD FORINTTAL NÖVELTÜK MEG AZT AZ ÖSSZEGET, AMIT BE TUDUNK VONNI A MAGYAR GAZDASÁGBA”

– erősíti meg Orbán, hogy az ellenzéki véleményekkel ellentétben komoly sikert könyvelhetnek el.

A végére még egy áthallásos üzenetet is elejt:

[…] EZ EGY NAGY TUDOMÁNY, A BRÜSSZELBŐL VISSZAIGÉNYELT PÉNZEKNEK A FELHASZNÁLÁSA. EGY LABIRINTUSRENDSZERBEN TÖRTÉNIK, BOLDOG AZ EMBER, AKI KIIGAZODIK BENNE […]

Ezzel alighanem az uniós források felhasználását jogállamisági feltételekhez kötni kívánó, a korrupciós kitettséget hangsúlyozó ellenzék is egyetért.

A cikk szerzője Kovács Tamás politológus, a JövőTv álladó szerzője.

Borítókép: Kovács Tamás/MTI

1

Szólj hozzá!

Vascsővel vert meg egy asszonyt a benzinkúton a kaposvári férfi – VIDEÓ!!!

A nő az anyjával a töltőállomás boltjába menekült, de támadóját ez sem tartotta vissza.

Milyen szúnyogháló való a tágas teraszajtóra?

A szúnyoghálók szerepe rendkívül fontos a meleg nyári időszakban, amikor nemcsak a szúnyogok, hanem egyéb apró rovarok is megkeseríthetik az életünket. Érdemes minden ablakra és ajtóra felszereltetni, mert ezzel megelőzhetjük a kellemetlen csípéseket, és a bosszantó jelenlétüket is elkerülhetjük.

Birkózzunk meg a dugulással, avagy ismerjük meg a legjobb lefolyótisztítókat!

A lefolyók bizony időnként komoly bosszúságot tudnak okozni a háztartásban. Természetesen a problémáknak nincs ideális idejük, azaz mindig rosszkor jönnek, na de egy komoly dugulás egészen biztos, hogy csak rosszkor tud bekövetkezni.

Felgyújtottak egy magyar hajléktalant Grazban

Az elkövető egy orosz illegális bevándorló volt.

Kaposvári főnöke volt a több megyében terítő drogbandának - VIDEÓ!!!

Marihuánával, amfetaminnal és kokainnal is üzleteltek.

Mi mindenre lesz szükség a szigeteléshez?

Sok szó esik az épületek szigeteléséről. Mitől lesz energiahatékony, alacsonyabb a számla, környezetbarát és így tovább. Amiről kevesebbet beszélünk, azok az egyéb tényezők egy szigetelt épület esetében – mint például a távtartók szerepe.

Elhunyt Gyenesei István

Az egykori miniszter, közgyűlési elnök, önkormányzati képviselő április 1-én lett volna 76 éves.

Előbb a telefonfülkét, majd élettársát verte szét az őrjöngő férfi

A cukorgyári körforgalomnál nem működött a telefonfülke, emiatt kiakadt a benyugtatózott garázda.

Ne mondj le a famintázatról, de mondj nemet a karbantartásra!

A gyönyörű megjelenésű, színben és stílusban is illeszkedő kerítések teszik teljessé az épületeket, így kialakításukra érdemes áldozni, és a lehető legjobb megoldást választani.

Pofon vágta az ügyeletes orvost a csontrészeg páciens

Kábulatából ébredve először az ápolókra kart rátámadni, végül a doktornak ment neki.

Tippek a lábszag leküzdéséhez

Ha kényelmetlenül érzed magad, ha mások jelenlétében le kell venned a cipődet, akkor mindenképpen olvasd el a mai cikkünket, amelyben számos hasznos tippet adunk a lábizzadás ellen!

Hasznos segítség a baromfiistállók tisztán tartásához: így könnyebben megy a munka

Egy baromfiistálló tisztán tartása komoly kihívás. Kézi erővel történő takarításhoz rengeteg alkalmazott kell. Manapság azonban már van hatékony gépi segítség, amely jelentősen leegyszerűsíti a feladatot.

Elengedhetetlen eszközök kutya vagy macska tartásához

Hazánkról tényleg elmondható, hogy kutya- és macskabarát, hiszen összehasonlítva más országokkal, rengeteg családban van egy vagy több házi kedvenc, függetlenül attól, hogy az az ingatlan lakás vagy ház. 

Egy kis segítség a vőlegények számára az esküvői öltöny kiválasztásához

A megfelelő öltöny kiválasztása a vőlegény számára sokszor háttérbe szorul, pedig az esküvői készülődés során legalább annyira fontos, mint az, hogy milyen színű lesz a meghívó vagy a koszorúslányok ruhája.

Különleges whiskyk a Skót Alföldről

A Skót Alföld a második legnagyobb whiskygyártó régió. Érdemes megismerni néhány érdekességet vele kapcsolatban, és megkóstolni néhány különleges italát.

Erre a termékre szükséged lehet a hálószobában

Léteznek olyan termékek, amelyek arra hivatottak, hogy a hálószobában töltött perceket még édesebbé tegyék. Ezek nemcsak a hangulat fokozásáról gondoskodnak, hanem megóvhatnak minket diszkomfortos élményektől, esetlegesen kellemetlen sérülésektől. 

Hogyan történik a tetőfedés? Mire kell figyelni?

Azzal valószínűleg nem mondunk újdonságot, hogy a tető az egyik legfontosabb része minden épületnek.

Sérült gyerekekre hivatkozva, kamupapírokkal gyűjtött adományokat két romániai férfi

Kaposváron 20 ezer, Siófokon valamivel több, mint ötezer forintot csaltak ki a jószándékú járókelőktől egy óra alatt, ám a rendőrök hamar elfogták őket.