Finnország köztársasági elnökének és miniszterelnökének közös nyilatkozata alapján Finnország csatlakozni kíván a NATO-hoz, közölte a finn Kormányzati Kommunikációs Osztály Köztársasági Elnöki Hivatala sajtóközleményében május 12-én - írja az Azonnali.
Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin miniszterelnök elmondta, hogy
a jelenlegi események hatására tavasszal fontos tárgyalások veszik kezdetét Finnország leendő NATO-tagságáról.
A felek elmondták, hogy időre volt szükség ahhoz, hogy a Parlament és az egész társadalom kialakítsa álláspontját az ügyben, ezért szerették volna megadni a teret a vitának.
A sokak által várt pillanat úgy tűnik, hogy május 12-én érkezett el. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin miniszterelnök hivatalosan is kijelentette, hogy a NATO-val és tagországaival, valamint Svédországgal való szorosabb együttműködés érdekében úgy látják, hogy mind a NATO-tagországok, mind pedig Finnország számára is előnyös lehet a skandináv ország lehetséges NATO-tagsága:
- NATO-tagság egyfelől ugyanis erősítené Finnország biztonságát;
- a NATO tagjaként Finnország pedig az egész védelmi szövetséget megerősítené.
Mindezek következtében Finnország vezetői úgy döntöttek, hogy haladéktalanul NATO-tagságot kell kérnie az országnak, ők pedig ezt a folyamatot sürgetni fogják.
Finnország eddig katonailag semlegesnek számított, azonban miután Oroszország 2021 végén hatalmas csapatmozgósításba kezdett az ukrán–orosz határ környékén, majd február 24-én megtámadta Ukrajnát, az eddigi NATO-hoz való közeledése felgyorsult. A svéd és a finn miniszterelnökök többször is egyeztettek egymással, a héten pedig a brit kormányfő, a szintén NATO-tag Boris Johnson is látogatást tett Stockholmban és Helsinkiben.
Oroszország egyébként korábban azt nyilatkozta, politikai és katonai következményekkel járna, ha a két skandináv állam csatlakozna a katonai szövetséghez, emellett az atomfegyverek telepítését sem zárta ki.
