Rágalmazás miatt perelte be az Ugytudjuk.hu győri főmunkatársát, Pintér Bencét Győr polgármestere, Dézsi Csaba András, miután az újságíró tavaly novemberben véleménycikket írt a Győr 750 éremátadás szerinte visszás viszonyairól: cikkében azt problematizálta, hogy bár a Győr 750 emlékéremből minden győri gyereknek és fiatalnak járna egy példányt, azt csak és kizárólag úgy lehet átvenni, ha a szülő a regisztrációkor beleegyezik, hogy fénykép készülhet a gyerekről az átadóeseményen, amelyen a polgármester és az alpolgármesterek adják át az érmeket. Abba is bele kell egyezni, hogy
a fentiek szerint készített fényképeket a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata területi, módbeli és időbeli korlátozás nélkül, térítésmentesen felhasználja, így különösen utólagosan szerkessze, módosítsa, közzétegye (digitális és nem digitális formában) Győr város hivatalos felületein, az általa működtetett honlapon (jelenleg: https://gyor.hu), a közösségi médiában, pl.: Győr Megyei Jogú Város hivatalos facebook oldalán és youtube csatornáján, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által készített vagy készíttetett bármilyen más kiadványban, továbbá egyéb online és offline felületeken, prezentációkban, újságcikkekben a Győr várossá válásának 750. évfordulójával és a Győr 750 programsorozattal, valamint Győr város népszerűsítésével összefüggésben. Tudomásul veszem, hogy a fényképek digitalizálására, többszörözésére sor kerül a fenti cél megvalósítása érdekében.
Érdekes módon ezek a fényképek aztán Dézsi Csaba András polgármester Facebookján jelentek meg, amellyel kapcsolatban az Ugytudjuk próbálta megtudni a jegyzőtől, hogy az Önkormányzat hivatalos felületének számít-e, de ezt egyelőre nem sikerült tisztázni.
Munkatársunk azt vetette fel, hogy miért nincs olyan opció, hogy az érmet csak úgy átveszi az érintett a hivatalban, miért teszi kötelezővé ehhez azt a városvezetés, hogy nyilvános eseményen kelljen velük fényképezkedni. Ennek kapcsán pedig arról írt, hogy a helyzet a „politikai pedofília” újabb példája: ezt az elterjedt és közismert kifejezést arra használjuk a magyar nyelvben, amikor politikusok népszerűségük növelése érdekében gyermekekkel fényképezkednek.
Feljelentésében a polgármester jogi képviselője, Dr. Mester Ágnes amellett érvelt, hogy valójában pedofilnak akartuk beállítani a polgármestert.
Az ügyben eljáró Tatabányai Járásbíróság egy végzéssel bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, majd a polgármester fellebbezése után a Tatabányai Törvényszék bírói tanácsa helyben hagyta a végzést.
Az eredeti, május 2-án kelt végzés megállapította, hogy a cikk egy véleménycikk, ennek kapcsán pedig megjegyezte: „az értékítéletek és személyes meggyőződést közvetítő vélemények tehát mindaddig, amíg azok összefüggésben állnak közügyekkel, élvezik a véleményszabadság alkotmányos oltalmát még akkor is, ha becsületsértőek.” Ezután a feljelentéssel egyetértve megállapította, hogy a „politikai pedofília” kifejezés nem szakkifejezés, viszont megállapította a következőket:
Függetlenül azonban attól, hogy a „politikai pedofília” kifejezésnek nincs egy általános, valamely szakma szabályai szerint megfogalmazott definíciója, a bíróság megítélése szerint, sem grammatikai értelemben, sem a cikk tartalma szerint, nem vonható le az a következtetés, hogy a szerző azt állítaná vagy arra tenne utalást e kifejezés használatával, hogy dr. Dézsi Csaba András polgármester pedofil személy lenne, gyermekek iránti szexuális vonzalmat érezne. Különös tekintettel arra, hogy a szerzője e kifejezés magyarázatként a cikkben – külön bekeretezve és kiemelve – leírja, hogy politikai pedofília kifejezés alatt azt érti, hogy politikusok kiskorúakat szerepeltetnek politikai kampányban. Hangsúlyozni szükséges tehát, hogy a megjelent írás egésze dr. Dézsi Csaba Andrást egyetlen esetben sem szexuális beállítottsága vagy kitalált mentális betegsége miatt, hanem egyértelműen pusztán a politikai szereplésével és megnyilvánulásaival kapcsolatban illeti negatív kritikával. A cikk konkrétan kitér rá, hogy dr. Dézsi Csaba András mely, általa bírált tevékenységeit illeti a kérdéses kifejezéssel. (Kiemelés tőlünk – a szerk.)
Végül pedig megállapította:
A sérelmezett cikkben lévő kijelentések, azok összességét, tartalmát, célját, stílusát vizsgálva a közügyeket érintik, azok a közszereplő politikus, polgármester vonatkozásában, az e minőségére tekintettel megfogalmazott vélemények. Megállapítható, hogy a sérelmezett kijelentések nem közvetlenül a magánvádló személyére – szexuális vonzalmára – vonatkoznak, azok őt nem az emberi méltóságában érintve, sértve kerültek megfogalmazásra, hanem polgármesteri tevékenységével kapcsolatos negatív kritikaként. Ebből következően a kijelentések a közügyekkel összefüggésben tett véleményként fokozott alkotmányos védelmet élveznek.
Ezután tovább részletezték, hogy a cikk „politikai pedofíliával” kapcsolatos kijelentései „még látszólag sem tekinthetőek tényállításnak. Egyrészt a cikk a pedofília szót minden esetben együtt használja a »politikai« előtaggal, amelyre figyelemmel a hétköznapi olvasó számára is nyilvánvaló, hogy az alkalmazott szópár nem a feljelentésben sérelmezett mentális betegségre vagy más szexuális devianciára utal.”
Ezután a Tatabányai Törvényszék bírói tanácsa június 30-án kelt végzésében helyben hagyta a Tatabányi Járásbíróság eljárást megszüntető végzését. Indokolásukban azt írták:
Az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítése során, törvényesen lefolytatott eljárás keretében meghozott végzésének indokolásában az ügyiratoknak megfelelően hivatkozott arra a tényállásra, amelyre tekintettel a magánvádló a terhelt felelősségre vonását kérte. Részletes és minden elemében helyes indokolással adott számot arról, hogy a sérelmezett kifejezések miért nem tekinthetők a becsület csorbítására alkalmas tényállításnak, illetőleg ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezéseknek és miért tartoznak a közügyekkel kapcsolatos szabad vélemény nyilvánítás körébe. Mindezzel kapcsolatban helytállóan utalt a bíróságok és az Alkotmánybíróság gyakorlatára is, a hivatkozott döntések alapján pedig megalapozott következtetéseket rögzített. Mindezekre figyelemmel a törvényszék a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtett érvelést nem osztotta és a hatályon kívül helyezést célzó indítványt nem találta alaposnak, mert az elsőfokú bíróság a jogszabályi előírásoknak megfelelően döntött, amikor a büntetőeljárást – bűncselekmény hiányában – Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság megszüntette.
Összességében tehát megállapíthatjuk: mindenki továbbra is szabadon kifejezheti azirányú véleményét, hogy a „politikai pedofíliához” sorolható az az éremátadás, amelyhez kötelezően el kell fogadni regisztrációkor, hogy fénykép készülhet gyermekünkről, amelyet a városháza később is használhat és módosíthat, miközben egyéb úton nem lehet hozzájutni a lokálpatriotizmust a fiatalokban erősíteni hívatott érméhez.
Borítókép és fotó: Dézsi Csaba András Facebook oldal
