Fejlesztések helyett kivéreztetés, megoldások helyett zsarolás: súlyos veszélyben a magyarországi víziközmű-rendszer
Közzétette: Dr. Keresztes László Lóránt – 2022. szeptember 13., kedd
FELDER: MÉSZÁROS-FÉLE „ÜZLETEMBEREK” KEZÉBE KERÜLHET A KAPOSVÁRIAK IVÓVÍZKINCSE
Kedden délelőtt Keresztes László Lóránt az LMP parlamenti képviselője tartott sajtótájékoztatót, az ivóvízrendszer problémáiról és a vízhálózattal kapcsolatos aggályokról. Keresztes leszögezte, hogy a víz maga az élet, és szerinte kevés súlyosabb felelőtlenséget lehet annál elképzelni, ha egy kormány nem tudja biztosítani hosszútávon és kiszámíthatóan az ivóvízellátást mindenki számára. Magyarországon viszont ez a helyzet, hiszen a teljes magyar víziközmű-rendszer az összeomlás szélére került.
Keresztes leszögezte, hogy 2010-ben nehéz volt az örökség, amit átvett a kormány, azonban azóta is rengeteg olyan intézkedést hoztak, ami súlyosan ártott az ágazatnak, ráadásul a forrásokat is kivonták a rendszerből. A kormány semmilyen megoldást nem tudott kínálni a problémára, ráadásul jelenleg zsarolással próbálják megszerezni az önkormányzatok több, mint kettőezer milliárdos közmű vagyonát, miközben – Keresztes hangsúlyozta – semmilyen megoldási javaslatuk nincs a helyzetre.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártjának képviselője azt is hozzátette, hogy már 2010-ben is rendkívül rossz volt a víziközmű hálózat állapota, azonban azóta megduplázódott a csőtörések száma, ennek okán a megtermelt ivóvíz 22 százaléka elfolyik a rendszerben. Az elmaradó karbantartások miatt a csőhálózat egyre gyorsabb ütemben öregszik, és egyre inkább növekszik a felújításra fordítandó források mennyisége, ami jelenleg a szakemberek szerint háromezer milliárd forint. Keresztes szerint ezt tetézi a munkaerőhiány, aminek az elsődleges oka, hogy elmaradtak a bérrendezések az ágazatban.
Ebben a helyzetben az LMP szerint az a zsarolás, amit a kormány elindított az önkormányzatokkal szemben, önmagában is nagyon súlyos további károkat fog okozni, hiszen a víziközmű szolgáltatás és ivóvízellátás olyan szolgáltatás, amit a helyi közösségek, és a helyi szervek tudnak megfelelően elvégezni. Ezen túl az látszik, hogy a kormány feladni készül egy fontos alapelvet, miszerint a vízközműnek nemzeti kézben, tehát alapvetően önkormányzati vagy állami kézben kell maradni. Az LMP arra számít, hogy az államosítás után, valamilyen kiszervezési eljárást fognak elindítani Magyarországon, amelynek beláthatatlan következményei lesznek. Keresztes azt is elmondta, hogy miért tartanak ettől.
Egyfelől látható, hogy semmilyen szakmai irányítás nem érvényesül az illetékes minisztériumokon belül, nincs olyan államtitkár, vagy miniszter, aki egyáltalán kompetens módon ezekre a kérdésekre bármilyen hiteles választ tudna adni. A kormány nem hozott létre olyan szervet, ami egy esetleges államosítás után tudná kezelni ezt a rendszert, aminek a kezelése, fenntartása, működtetése egyaránt óriási feladat, az LMP képviselője szerint. Ezen túl a kormány az elmúlt években nem törekedett arra, hogy pontos számokat kapjon a rendszer állapotáról, a problémákat nem mérte fel.
Másfelől forrást sem biztosítottak a víziközmű-rendszer üzemeltetésére, fenntartására, javítására, ezzel szemben el akarja venni most azt az önkormányzatoktól, úgy, hogy nincsenek meg a források arra, hogy ezeket a munkákat ellássák. Ebből is látszik, hogy a kormány nem akar a víziközműrendszerrel foglalkozni, ki akarja azt szervezni. Keresztes szerint éppen ezért óriási a felelőssége az önkormányzatoknak, polgármestereknek, helyi képviselőknek, hiszen az ivóvíz ellátás kötelező önkormányzati feladat, amit akkor is el kell látniuk, ha most akár a zsarolásoktól megfélemlítve, akár gazdasági okok miatt átadják ezt a közművagyont az államnak. A kötelezettség ugyanúgy jelen lesz, de az önkormányzat már csak statiszta szerepben lesz jelen. Az pedig az LMP szerint egyértelmű, hogy az egészséges ivóvíz ellátást minden településen biztosítani kell az embereknek.
Keresztes szerint ezt a folyamatot azonnal le kell állítani, ezzel együtt fontos a költségvetés kiigazítása, biztosítani kell a víziközmű-rendszerek működését, karbantartását, a jelenlegi 4-5 milliárd forintos költség helyett százmilliárdos összegre van szükség.