Elöljáróban szeretnénk leszögezni, semmi közünk a tanulmány készítéséhez, így, ha valaki olyat olvas, ami nem igazán esik egybe érdekeivel, meggyőződésével, szimpátiájával, ne minket hibáztasson, mi csak beszámolunk az abban leírtakról.
A tanulmányt Sikos T. Tamás és Szendi Dóra készítette és a A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021 címet viseli. Az eredeti mű innen tölthető le.
A tanulmány az alábbi bevezetővel indul:
„A szerzők a magyar megyei jogú városok okos teljesítményét elemzik, különös tekintettel a fenntarthatóság és az intelligens gazdasághoz kötődő pilléreikre. A tanulmány az Egyesült Nemzetek által 2018-ban elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél (sustainable development goal – SDG) közül a következő hárommal foglalkozik: 8. tisztességes munka és gazdasági növekedés, 9. ipar, innováció és infrastruktúra, 11. fenntartható városok és közösségek. A szerzők e célok alapján vizsgálták a megyei jogú városokat és 5 klasztert alkottak belőlük, melyek főként fejlődési dinamikájukban és élhetőségükben különböznek egymástól.”
Tehát a szerzők az ENSZ által használt 17 fenntarthatósági célból 3-at választottak és e három cél szempontjából alakítottak ki 5 települési csoportot, mely csoportok fejlettségi és élhetőségi alapon különböznek egymástól.
A fent említett SDG segítségével rangsorolták már az amerikai és európai városokat is. Az amerikai városok esetében 16 SDG segítségével összesen 49 mutatót használtak, az európai városok esetében pedig 17 SDG segítségével 56 mutatót használtak a rangsor elkészítéséhez az összesen 169 jelzőszámból.
A módszertan
A magyar kutatók a három SDG alapján első körben egy 33 mutatóból álló alapadatbázist határoztak meg. A mutatókat úgy választották ki, hogy
- azok külföldi és hazai városokra egyaránt elérhetők legyenek,
- a számítások megismételhetők és későbbi időpontban összehasonlíthatók is legyenek.
Az adatforrásokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), és a KSH Tájékoztatási adatbázisával, illetve Magyarország vonzerőleltárával (Magyar Turizmus Rt. 1998) egészítették ki.
Az adattisztítás során végül 27 mutató maradt, melyekből az adatok összevethetősége miatt fajlagos adatokat számoltak. A fajlagos adatokat ezer vagy tízezer főre vetítve, vagy %-os formában alkalmazták. Az adatok mértékegységbeli eltérése miatt standardizálni kellett azokat, így váltak összehasonlíthatóvá, vagy éppen összeadhatóvá.
A standardizált mutatókból a kutatók az SDG 8, 9 és 11 célok szerint indexeket képeztek, majd ezekből számították ki
a komplex fenntarthatósági indexet, ami alapján a megyei városok rangsora elkészült.
A 27 mutatószám
SDG 8. tisztességes munka és gazdasági növekedés célok mutatószámai:
- Egy főre jutó nettó jövedelem (szja-alapot képező nettó jövedelem egy állandó lakosra vetített összege), forint
- Ezer lakosra jutó 180 napon túl nyilvántartott álláskereső, ezrelék
- Idős népesség eltartottsági rátája (65–/15–64 évesek), %
- Működő egyéni vállalkozók aránya, %
- Frissen végzettek foglalkoztatási rátája (20–34 évesek), %
SDG 9. ipar, innováció és infrastruktúra célok mutatószámai:
- K+F-ráfordítások a GDP %-ában (megyei)
- Ezer lakosra jutó internetelőfizetések száma
- Egymillió főre jutó szabadalmak száma (megyei)
- Száz km2-re jutó országos közutak hossza (megyei)
- Egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, tonna
- Belföldi vándorlási különbözet (állandó és ideiglenes) ezer lakosra, 2020, ezrelék
- Megyei jogú városokba bejárók aránya a helyben foglalkoztatottakon belül, 2011, %
- Budapest leggyorsabb elérési ideje közúton, perc
SDG 11. fenntartható városok és közösségek célok mutatószámai:
- PM10 szállópor-szennyezettség éves átlaga, μg/m3
- Egy főre jutó nitrogén-dioxidkibocsátás, kg/év
- Átlagos ingatlan négyzetméterára, forint
- Elégedettség a háztartás anyagi helyzetével (0–10 skála)
- Elégedettség a lakókörnyezet minőségével (0–10 skála)
- Települési támogatásban részesítettek száma a lakónépesség %-ában
- Egy lakosra jutó helyi autóbuszos utazások száma
- Százezer főre jutó kulturális intézmények száma
- Százezer főre jutó látnivalók látnivaló
- Százezer főre jutó múzeumok múzeum
- Másodlagos közműolló (víz- és csatornahálózatba kapcsolt lakások arányának eltérése), százalékpont
- Egy főre jutó keletkezett hulladékok mennyisége, kg
- Szelektíven gyűjtött hulladék a teljes keletkezett hulladékgyűjtésben, %
- Egy főre jutó GINOP pályázaton megújuló energiaforrások fejlesztésére kapott támogatás, forint
Az eredmények
A kutatók, a megyei jogú városok egyes mutatókban elért eredményeit, a számok mellett, egy fekete-fehér színskálán is jelölték a könnyebb érthetőség kedvéért. Tehát egy adott városnak mind a 27 változójához tartozik egy-egy fekete-fehér árnyalat. Ha a város az adott mutatóban rosszul teljesített, akkor a fehérhez, ha jól, akkor a feketéhez van közelebb a színárnyalata. Az alábbi táblázatokban látható, hogy Kaposvár a három SDG célból a
9. ipar, innováció és infrastruktúra célokban teljesített a legrosszabbul, míg a SDG 11. fenntartható városok és közösségek célokban a legjobban, de az összes megyei jogú várost nézve még ez a teljesítmény is jóval az átlag alatt van.
A komplex fenntarthatósági index klaszterei című táblázatból látható, hogy a szerzők által meghatározott 5 klaszter közül a 4-ikben helyezkedik el Kaposvár, de csak Szekszárdot megelőzve, a csoport legalján. Az ötödik klasztert egyedül Salgótarján képezi a kritikusan gyenge teljesítményével.
A kutatók által képzett indexek használatával felállított rangsor alapján Kaposvár összességében hátulról a harmadik helyen van, ami mindent elmond a 33 éve jobboldali vezetésű város élhetőségéről, és a közel 30 éve városvezetőként tevékenykedő Szita Károly teljesítményéről.
A rangsor
A cikkben szereplő táblázatok mindegyike a tanulmányból származik.
Borítókép: Gelencsér Attila Facebook-oldala
