A rókák között öt egészen kicsi is volt, az állatokat pedig szöenyű körülmények között, ketrecekben és fagyasztókban tartották. A vadállatokat nem egymással, hanem kutyákkal harcoltatták a forgalomtól és a lakott területektől félreeső helyszínen. Úgy tudni, ezek pénzdíjas versenyek voltak, kupákat és serlegeket is kiosztottak egymás között, de szórakozásból fogadásokat is kötöttek. A szabályokat előre lefektették, s előfordult, hogy 2-3 kutyát is ráengedtek egy rókára, hogy megnézzék, az ebek mennyi idő alatt tudják lefojtani vagy megölni az állatot – magyarázta a Blikknek egy névtelenséget kérő forrás.
A lap értesülései szerint a gyomorforgató hobbira felhasznált rókákat orvvadászok foghatták be, és a megkínzott rókák füleit azért vághatták le, mert azokért az orvvadászok pénzt tudtak elkérni. A viadalokon – amelyen a beszámolók szerint külföldi személyek is részt vettek – többnyire terriereket és erdélyi kopókat vetettek be, a szervező pedig üzletszerűen végezhette a tevékenységét.
Állítólag a tanyatulajdonos egy régi hagyományt, a korábban legális kotorékversenyt viszi tovább, ahol egy épített műkotorékban helyezik el a borzokat és a rókákat, majd stopperórával mérik, hogy a kutyák milyen gyorsan tudják őket megfojtani.
A megmentett állatok a Rókales Alapítványhoz kerültek, a horrortanyán a rendőrök mellett a polgárőrök és egy hatósági állatorvos is vizsgálódott.
– Sajnos, ma Magyarországon – gyakran teljesen illegálisan – élő prédával edzik a kutyákat az erre kialakított pályán. A rókák és a borzok a haláluk előtt akár órákig sarokba szorítva, megsebezve küzdenek az életükért – magyarázta a konkrét ügytől függetlenül a Blikknek Némedi Edina rókamentő, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány tagja.
Borítókép és képek: blikk.hu
