Pintér Attila az alábbi levelet tette közzé a Facebookon, melyben indokolja kilépését:
"
Kedves közélet iránt érdeklődő ismerőseim!Ezúton szeretnélek benneteket tájékoztatni, hogy 25 év után, - ami hosszabb, mint a házasságom, több, mint az idősebb lányom életkora és körülbelül az eddigi életem fele, - kiléptem az MSZP-ből. Politikai értelemben független lettem! Az 1995-ös helyi és országos tandíjellenes hallgatói demonstrációk egyik főszervezőjeként, a HÖKOSZ (Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének) egyik alelnökeként talán természetesebb út vezetett volna a FIDESZ-hez, hiszen a parlamentben annak a frakciója volt a legfőbb szövetségesünk. Igen, volt alkalmam többedmagammal, az akkor még liberális, fiatal Orbán Viktorral is tárgyalni. Szimpatikus volt és radikális. Radikálisabb, mint a vezetőtársai. Ahogy ilyenkor szokták mondani, lett volna rá igény, de végül nem kötöttem ki a FIDESZ-nél. Ennek leginkább két oka volt, egyrészt akkor még nem éreztem késztetést, hogy bármelyik párthoz csatlakoznom kellene, amitől a szüleim, akik soha nem voltak semmilyen pártnak a tagjai, is mindig nagyon óvtak, másrészt pedig a FIDESZ is nagyon más irányt vett és egyre távolabb került az én amúgy is baloldali beállítódásomtól. Aztán jött Lamperth Mónika, aki akkor az MSZP frakcióvezető-helyettese volt a parlamentben és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem felsőoktatási, hallgatói ügyekben háttéranyagokat (nem akartam nagyképű lenni, ezért nem szakértőit írtam) készíteni. Volt hozzá kedvem, mint ahogy ahhoz is, hogy 1998-ban dolgozzak a kampányában. Ez volt az az időszak, amikor Horn Gyula és Szita Károly is ugyanazt kérdezte: hogy kerültél te ide? Bocsánat, az utóbbi azt kérdezte, hogy oda! Mint ismert, Lamperth Mónika ugyan győzött a választáson, de az MSZP nem. Így legalább azzal nem vagyok „vádolható”, hogy a hatalom és a konjunktúra vitt a pártba. Azóta pedig…, azóta nagyon sok minden történt. Erről talán majd egy másik posztban, mert ez már így is nagyon hosszú. Mindenestere az elmúlt időszakban voltak olyan momentumok, amikor egyre többen és egyre többször mondták, hogy jobban tenném, ha kilépnék. Nem tettem, mert a lojális ember, amilyen talán én is vagyok, igyekszik minden körülmény között kitartani.Ugyanakkor azt el kell ismernem, hogy az utóbbi időben a pártról egyre többször jutottak eszembe József Attila örökérvényű sorai:„Hiába fürösztöd önmagadban,Csak másban moshatod meg arcodat.”Ez persze mindenkire egyformán igaz, de különösen azokra, akik arra adják a fejüket, hogy másokat, időnként tömegeket próbáljanak maguk mellé állítani. Az MSZP-nek a még kétségkívül számottevő, komoly választói bizalommal rendelkező sikeres politikusai és korszerűnek nevezhető programja ellenére is a „másban megmosdatott arca” már rég nem olyan, mint egykor és nem olyan, mint amilyennek szeretnénk látni…és én már nem érzem úgy, hogy ezen helyben tudok segíteni, változtatni!
Mindezzel együtt hálával és köszönettel tartozom az MSZP kaposvári és tágabb közösségének a barátságért, a támogatásért és a bizalomért, amely hozzásegített ahhoz, hogy a kaposvári közélet részese lehetek és önkormányzati képviselőként szolgálhatom azt, amihez olyan erősen kötődöm: Kaposvárt. Fekete István írta a Ballagó idő című életrajzi regényében: „Ha mélyen magamba nézek, szeretetem határtalan határát egyetlen szó fejezte ki, egyetlen régi-régi szó, amiben élők és holtak benne voltak, s ez az érthetetlen, de nekem mindent jelentő szó mondta ki, hogy GÖLLE.” Akik ismernek, - és hála Istennek vannak szép számmal különböző világnézetűek, felekezetűek, politikai hovatartozásúak - azok tudják, nekem az a szó: KAPOSVÁR. (Ugyanabban az utcában lakom, ahol az író a kaposvári évei alatt.) Mindezt csak azért írom, mert alapvetően ez motivál mindennél erősebben a politikában. Éppen ezért ezzel a döntéssel nem a közéletből kívánok kilépni, hanem politikailag függetlenné válva szeretnék közreműködni egy olyan lokálpatrióta megközelítésű platform létrehozásában, amely széles és integratív együttműködés lehetőségét kínálja mindazoknak, akik szeretnék a várost kimozdítani megrekedt, egyre gyengülő, elszegényedő és fogyó állapotából. Meggyőződésem, hogy egy konszenzusra törekvő, a jelenleginél demokratikusabb, nyitottabb és korszerűbb városvezetés Kaposvárt és a benne élőket sikeresebbé teheti!
"
Borítókép: Pintér Attila Facebook
