Egyik ilyen kritikus helyzetben lévő faj a tiszta vizek és mocsarak lakója, a tavi vöcsök (Podiceps cristatus). Az élőhelyvesztés, a vízszennyezés és a táplálékhiány miatt egyre kisebbé válik a populációja. A vörös gém (Ardea purpurea) is szenved az élőhelyek szűkülésétől és a mocsarak eltűnésétől, ami a faj számára kulcsfontosságú.
A gyalogbagoly (Asio flammeus) is veszélyeztetettnek számít Magyarországon. A fészkelőhelyek elvesztése, a mezőgazdasági területek intenzifikációja, valamint a klímaváltozás hatása egyaránt hozzájárul a populáció visszaszorulásához.
A fokozottan védett fajok között található a pusztai sólyom (Falco cherrug), melynek élőhelye a puszták, homokterületek, és a gyér növényzetű területek. Az agrárkultúra terjeszkedése és az intenzív mezőgazdaság komoly veszélyeket jelent számára.
A gólyák közül a fekete gólya (Ciconia nigra) és a fehér gólya (Ciconia ciconia) is veszélyeztetett. Az intenzív mezőgazdaság, az erdőirtás és a fészkelőhelyek elvesztése jelentős problémát okoz számukra.
Az énekesmadarak közül a nagy kócsag (Ardea alba) és a vízityúk (Rallus aquaticus) is veszélyeztetett, főként az élőhelyek elvesztése, a szennyezés és a klímaváltozás miatt.
A fent említett veszélyeztetett madarak csak néhány példa a sok közül, amelyeknek a megőrzése érdekében az élőhelyek megóvása, a fenntartható mezőgazdaság és a klímaváltozás elleni küzdelem elengedhetetlen. Az együttműködés, a természetvédelmi intézkedések és az emberek tudatossága mind nélkülözhetetlenek a magyarországi madárvilág sokszínűségének megőrzéséhez.
