A cikk szerzője Szendefy Mária, az LMP - Magyarország Zöld Pártja országos elnökségének a tagja, illetve a párt Somogy megyei elnöke.
Nem a horgászattal van a gond. Szép, idegnyugtató hobbi és lehet természetközeli is, ha úgy csinálják mint Matula bácsi a Tüskevárban...
Sajnos a Desedán nem ez a jellemző. Nemzetközi versenyek vannak és úgy tűnik egyre inkább mindent ennek rendelnek alá. A vízminőséget brutálisan romboló beetetésre ugyan van önkormányzati szabályozás, kérdés, hogy betartják és betartatják-e? A part kikövezése mindenképpen rontja a vízminőséget: egyrészt ezeken a szakaszokon hiányzik a nádas, ami a legjobb természetes víztisztitó, másrészt a kőrakás akadályozza a tó öntisztulását.
A Desedát a horgászokon kívül rengeteg más ember használja, használná: fürdőzők, kajakosok, túrázók, biciklisek. Ők mind abban érdekeltek, hogy természetes maradjon a part és jó legyen a vízminőség. Az ő szempontjaikat vajon mennyire veszi figyelembe a kaposvári önkormányzat?
Több a kérdés, mint a válasz. Ezért - első lépésként - az önkormányzattól és a horgász szövetségtől kérünk információt.
A kaposvári önkormányzattól elsősorban azt kérdeznénk, hogy mennyire tartatják be a saját rendeletüket
A rendelet szerint a tó vízminőségének vizsgálatát évente legalább 6 alkalommal, 4-4 helyen kell elvégezni. Biztosak vagyunk abban, hogy a kaposváriakat érdeklik ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye, ezért javasoljuk, hogy a város tegye elérhetővé a vizsgálati adatokat.
Szigorú szabályok vannak a halak etetésére is. Mégis olyan híreket lehet hallani, hogy például a versenyek alkalmával sok tonna etetőanyag kerül a vízbe.
Hogyan ellenőrzi a város a beetetést, előfordult-re már, hogy szankcionáltak emiatt?
Kaposvár város önkormányzata 6 millió forinttal támogatta a természetes part rombolását, kikövezését. Milyen közérdek indokolja ezt?
A hírek szerint további partvédelmi szakaszok kerülnek kialakításra, amelyhez a város ismételten közpénzt kíván adni. Hány km hosszan tervezi a város és a horgász szövetség, hogy kikövezi a Deseda partot?
Készült-e környezetvédelmi hatástanulmány arról, hogy a több km-en át tartó nádírtás és kikövezés milyen következményekkel fog járni a vízminőségre és az öko-szisztémára nézve?
Ha ezt törvény nem is írja elő, nem érzi-e a városvezetés, hogy a kaposvári emberek megérdemelnék az átfogó és alapos kivizsgálását annak, hogy a part kikövezése mennyire veszélyezteti a vízminőséget és a partközeli ökoszisztémát?
Milyen gazdasági hasznot remél a város a versenyhorgászattól, milyen tények támasztják alá, hogy egy ideérkező sporthorgász bármilyen szolgáltatást (étterem, hotel, kultúra, stb.) igénybe vesz, amelyből a városnak haszna származhat? Ez a haszon vajon nem törpül-e el amellett, hogy kaposváriak ezrei kénytelenek lemondani a fürdőzésről és a természetes part lehetőségéről a versenyhorgászat miatt?
